109269. lajstromszámú szabadalom • Elzáró szelep

Megjelent 1934. évi április hó 3-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 109269. SZÁM. — XXI/d. OSZTÁLY. Elzáró szelep. Jausz Ernő Zoltán gépészmérnök Budapest. A bejelentés napja 1932. évi november hó 30-ika. A találmány elzáró szelep, amely nyitott állapotbán a folyadékok, gőzök vagy gázok átáramlásával szemben minimális ellenál­lást támaszt. Az átáramlási irány azon-5 kivül egyenes. Az eddigelé ismert elzárószelepeknél, ideértve az úgynevezett ferdeülésű szelepe­ket is, a szelepülés szabad nyílása rend­szerint egyenlő vagy kisebb, mint az illető 10 szelep csőcsatlakozó nyílása. Ez a nyílás a legjobb esetben is csak oly nagy, hogy az áramlási irányra merőleges síkra eső ve­tületének területe egyenlő a szelep csatla­kozó nyílásának területével. 15 Az el nem kerülhető kisebb-nagyobb áramlási irányváltozások és torlódások folytán a szelepülés-nyíláson átáramló anyag sebessége és ezért súrlódása is lé­nyegesen nagyobb, mint az egyenes csőve-20 zetékben. Mivel a súrlódási veszteség a sebesség növekedésével négyzetes arányban nő, fon­tos, hogy a szelepben a sebesség inkább csökkenjen, mint növekedjék. 25 A találmány szerinti szelepnél ezt úgy érjük el, hogy egyrészt a szelepháznak az áramlás irányára merőleges metszetei a szelepülés felé növekszenek, másrészt a szelepülés nyílása oly nagyra van mére-30 tezve, hogy az azon átáramló anyag sebes­sége a föllépő torlódások ellenére is kisebb, mint a kisebb keresztmetszetű csővezeték­ben lévő sebesség. A fent kifejtett elv természetesen bár-35 milyen rendszerű szelepnél megvalósít­ható. A következőkben példáként egy ferde­ülésű szelepet ismertetek. Az 1. ábra a teljesen nyitott szelep hossz-40 metszetét mutatja, a 2. ábra a szelep oldalnézete; a 3. ábra a szelepház egyik csőcsatlakozó nyílásának a területét, a 4., 5. és 6. ábra a szelepház áramlási csa­tornájának különböző keresztmetszeteit, a 45 7. ábra végül a szelepülés nyílásának te­rületét mutatja. A szelepházat (a) betű jelzi; (b) a két csatlakozó perem, (c) a két perem kör­alaíkú nyílása, (d) a szelepülés. 50 Amint a rajz 1. ábrája, valamint a 3—6. ábrák szemléltetik, az (a) szelepház kereszt­metszete a (c) csatlakozó nyílásoktól a (d) szelepülésig folytonosan növekszik. Ezek­ben az (e) csatorna részekben az áramló 55 közeg sebessége és ezzel a súrlódása is a szelepülés átáramló nyílásáig csökken. A találmány szerint szerkesztett szelep­nél az (e) átáramló csatorna legnagyobb (f) keresztmetszete tehát a (d) szelepülés- go nél van és egyenlő a (g) átömlő nyílással. A (g) átömlő nyílásnak! az áramlási (A—B) irányra merőleges síkba vetített (dv) területe nagyobb, mint a szelep (c) csatlakozó nyílásának területe. (2. ábra.) 65 Szabadalmi igények: 1. Elzáró szelep, melyet az jellemez, hogy a szelepülés (g) nyílásának, az áramlás (A—B) irányára merőleges síkba vetí­tett területe nagyobb, mint a szelep (c) 70 csatlakozó nyílásának területe. 2. Az 1. igénypont szerinti elzáró szelep egyenes vonalú átáramlású, ferde ülésű kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a szelepház átáramlási (e) csatornájának 75 a keresztmetszete a csatlakozó (c) nyílá­soktól a szelepülés (g) nyílása felé foly­tonosan nő. 1 rajzlap melléklettel. Pallas nyomda, Budapest.

Next

/
Thumbnails
Contents