109264. lajstromszámú szabadalom • Gyorskeringésű sugárzási gőzkazán

Meg-jelent 1934. évi április Író 247-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 109264. SZAM. — Ve/2, OSZTÁLY. Gyorskeringésű sugárzási gőzkazán. Ganz és Társa Villamossági-, Gép-, Waggon- és Hajógyár Bészvénytársaság cég Budapest. A bejelentés napja 1931. évi június hó 8-ika. A találmány vízesöves kazánok víz­csöveinek és l'alazási részleteinek oly kom­binatív elrendezése, melynek következté­ben a kazánban lévő víz nagyon intenzív 5 cirkulációja válik lehetővé. A feladat meg­oldásának alapelve az, hogy a kazán cső­rendszerében kétféle csövek vannak, me­lyeknek környezete egymással szemben jelentékeny hőmérséklet-különbözetet tün-10 tet fel, mely hőmérséklet-különbözet követ­keztében a cirkuláció az alább ismerte­tendő okokból automatikusan beáll. A két­féle csőrendszer közül az egyik, a hidegeb­bik, <ü sugárzás és <x füstgázok melegköz-15 lésének hatása alól minél tökéletesebben el van vonva, a másik pedig, a melegebbik, mindezen hatásoknak minél nagyobb mér­tékben ki van téve, a sugárzás hatásának közvetlen érvényesülésén kívül különösen 20 azáltal, hogy a füstgázáramlás megfelelő irányítása folytán a vízcsövek s a füst­gázok közötti hőközlés is nagy intenzitás­sal és fokozott melegkihasználással megy végbe. Ezen célra a találmányt alkotó 25 szerkezeteknél a hidegebb csőrendszer a melegebbtől egy külön falazással oly mó­don van elválasztva, hogy ezen falazás folytán a hidegebb esőrendszer a sugárzás szempontjából nemcsak árnyékba jut, ha-30 nem egyúttal a füstgázok áramlásától is el van rekesztve, ezenkívül pedig a tűz­térbe s a melegebb csőrendszerbe oly terelő-és válaszfalak, lemezek, stb. vannak be­építve, melyeknek következtében a füst-35 gázok legnagyobb része a lehető leghosz­szabb ideig a vízcsövek között áramlik. A találmány egy foganatosítási példája a csatolt rajzok 1—3. ábráin, és pedig az 3. ábrán hossz-, a 40 2. ábrán a foganatosítási példa szimmet­riasíkjának jobb- és baloldalán két külön­böző keresztmetszetben, a 3. ábrán pedig egy harmadik kereszt­metszetben látható. A 4. ábrán egy, a vízcsőnyalábra merőleges 45 metszet van feltüntetve, az 5—6. ábrák pedig további foganatosítási példákat mutatnak. Az 1—3. ábrák szerinti foganatosítási példa egy (1) felső, és két (2) és (3), a felső- 50 höz képest jobbról és balról szimmetriás helyzetű alsó kazánhengerből áll, mely utóbbiakat a felsővel egy-egy (5), ill. (6) fűtött vízcsőnyaláb köt össze. Ezen víz­csöveken kívül egyetlen vagy néhány ke- 55 vésszámú sorban további (7—8) vízcsövek vannak a felső és az egyes alsó kazánhen­gerek között elrendezve és pedig úgy, hogy a kétféle csőrendszer közé a (9), illetőleg (10) ehamotte- vagy más hőszigetelő fala- 60 zat van beépítve. Kifelé való hővesztesé­gek elkerülésére ezen, a tüzeléstől legtávo­labb eső (7—8) csőrendszer kívülről még a (11—12) falazással van borítva, mely cél­szerűen valamely hőszigetelőréteggel bori- 65 tott vaslemezből áll s mely a hasonló ki­képzésű (13, 14, 15) szigetelő hengerburko­latokkal oldhatóan van összeerősítve. A kazánhengereket védő utóbbi burkolások­nak nemcsak szigetelés, hanem egyúttal 70 hamislevegő beáramlásának megakadályo­zása is a célja s az egész, egyetlen merev rendszert képező burkolat egyúttal az egyes kazánhengereket is részben alátá­maszthatja, illetőleg felfüggesztheti. A 75 (7—8) csőrendszer, valamint a (9—10) szi­getelőfalazat a kazán hosszirányában úgy van végigvezetve és a szigetelőfalazat az (5) és (7), illetve a (6) és (8) csőrendszerek között oly elzárást létesít, hogy a szigetelő- 80

Next

/
Thumbnails
Contents