109255. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés a barnaszén ki- és elgázosítására

Meg-jelent 1934. évi április Író 3-án. MAGYAR KIRÁLYI jfflHK SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 109255. SZÁM. — Il/e. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés a barnaszén ki- és elgázosítására. Szigreth Gábor a Székesfővárosi Gázművek igazgatója Budapest. Pótszabadalom a 107340. sz. törzsszabadalomhoz. A pótszabadalom bejelentésének napja 1930. évi július hó 10-ike. A 107340. számú törzsszabadalom oly eljárást és ennek különböző foganatosítási módjait védi barnaszénnek ki- és elgázosítására, amelyeknél a képződő gázokat a 5 töltés legforróbb övéből a kigázosító tér közepe táján vezetjük el, minek következtében a felmelegítés első fokozatában keletkező vízgőz és szénsav a gázelvezető nyíláshoz való útjában az izzó — célsze-0 rüen 850—900 C°-ú — töltésen keresztülhaladva nagyrészt vagy egészen, permanens gázzá alakul át és a szénhidrogének részben elroncsolódnak. A törzsszabadalom továbbá berendezést [5 is véd a fenti eljárásolk foganatosításához. Az ismertetett eljárásnál a kigázosító tér felső részében képződő gázoknak olyképpen történő átalakítása, hogy a töltés legforróbb övéből elvezetett gázok lehető>0 leg kevés szénsavat és metánt, ellenben sok szénoxidot és hidrogént tartalmazzanak, természetesen hőfogyasztással jár és így megfelelő melegközlést igényel, amit a retorta samott f al ain ak közvetítésével j5 erős fokú fűtés alkalmazása útján, vagy a fűtőfelületek megfelelő nagyobbításával, vagy mindkettővel, érhetünk el. Ezek a módszerek azonban az eljárást drágítják és a berendezést költségessé te-50 szik. Azt találtam, hogy a fejlesztett gázoknak a törzsszabadalom értelmében való átalakításához szükséges többletmeleget sokkal racionálisabban magában a töltésben 55 termelhetjük, és pedig olymódon, hogy annak felső részébe az égést tápláló gázokat, legcélszerűbben oxigént, vezetünk be, amelyek a retortába adagolt szén vagy a fejlesztett gáz vagy mindkettőnek egy részével kémiailag egyesülve, illetve ezeket 40 elégetve, magában a retorta belsejében közvetlenül fejlesztik a szükséges melegtöbbletet, miáltal megtakarítjuk a fűtőfelületek nagyobbítását, illetve a külső fűtésnek fokozását. 45 Az, hogy a retorta felső részébe, ill. az ott levő töltésbe és gázokba az égést tápláló gázok, különösen pedig oxigén, bevezethetők anélkül, hogy ott veszélyes robbanások következnének, nem volt előre 50 látható, sőt ezektől tartani kellett. Ugyanis oly gázelegy, amely a törzsszabadalom szerinti eljárásnál a retorta forró övéből elvezetett gáz 80 térfogatrészéből és 20 térfogatrósz oxigénből áll, az exploziós pipet- 55 tában hevesen robban. Meglepő volt tehát, hogy ugyanez a gázkeverék a retortában, az ott levő izzó koksszal érintkezve, egyáltalában nem explodál, úgy, hogy az eljárás minden veszély nélkül foganatosít- 60 ható. Hogy a törzisszabadalomban védett eljárás foganatosításához való, annak 4. igénypontjában védett berendezést a pótszabadalom szerinti eljáráshoz alkalmaz- 65 hassuk, az csak annyiban szenved változást, hogy egy további, a retorta, ill. a kigázosító tér felső részébe vezető vezetékkel látjuk el, amelyen át az égést tápláló gázt, ill. az oxigént bevezetjük. 70 Szabadalmi igények: 1. A 107340. számú törzsszabadalom 1—3. igénypontjaiban védett, barnaszénnek