109244. lajstromszámú szabadalom • Eljárás desztillálható széntartalmú anyagoknak hidrogénező gázokkal való kezelésére

Megjelent 1934. évi április hó 3-án. MAGYAR KIRÁLYI jBE&K SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 109244. SZÁM. — IVh/1. OSZTÁLY. Eljárás desztillálható széntartalmú anyagoknak hidrogénező gázokkal való kezelésére. International Hydrogenation Patents Company Limited cég- Vaduz (Liechtenstein). A bejelentés napja 1932. évi november hó 24-ike. A találmány eljárás desztillálható széntartalmú anyagoknak hidrogénező gázokkal való kezelésére. Értékes szénhidrogéntermékeknek és pe-5 dig különösen alacsony forráspontú ilyen termékeknek, desztillálható széntartalmú anyagok hidrogénnel vagy hidrogént tartalmazó gázokkal 300 C° fölött és nyomás alait való roncsoló hidrogénezése útján 0 foganatosított előállítása esetén javasolták már az eljárásnak szabad vagy kötött halogéneket tartalmazó katalizátorok jelenlétében való foganatosítását. Azt találtuk, hogy desztillálható szén-5 tartalmú anyagoknak hidrogénező gázokkal való kezelésénél különösen jó eredményeket kapunk, ha olyan katalizátorok jelenlétében dolgozunk, melyek molibdén, wolfram, vagy vanádium halogénvegyü-0 létéből vagy ezek keverékeiből állnak, vagy (célszerűen legalább 10 súlyszázaléknyi mennyiségben) ilyen vegyületeket, vagy ilyen vegyületek keverékeit tartalmazzák. 5 A fentemlített fémeknek különösen klór-, bróm-, vagy jódvegyületei jönnek tekintetbe. A fentemlített halogénvegyületek helyett vagy azokkal együtt célszerűen al-0 kalmazhatjuk az ezüst, réz, titán, ón, mangán, nikkel vagy kobalt valamely jódvegyületét, vagy e jódvegyületek keverékeit. Ilymódon dolgozva, nem feltétlenül 5 szükséges, hogy egyidejűleg más katalizátorok is legyenek jelen, minthogy a fentemlített halogénvegyületek maguk igen1 számottevő katalitos hatásúak. Általában azonban jobb eredményeket kapunk, ha a fentemlített halogénvegyii- 40 leteket a periódusos rendszer II—VIII. csoportjaiba tartozó fémeknek más vegyületeivel vagy ezek keverékeivel együtt alkalmazzuk és pedig különösen a fentemlített fémek oxidjaival, hidroxidjaival 45 vagy szulfidjaival, vagy ezek keverékeivel. Különösen jó eredményeket kapunk a periódusos rendszer V. és VI. csoportjába tartozó fémek vegyületeivel. Igen jó eredményeket kapunk továbbá, ha nehézí'é- 50 meknek, mint pl. réznek, ezüstnek, cinknek, ónnak, kadmiumnak, mangánnak, urániumnak, réniumnak és különösen nikkelnek vagy kobaltnak más vegyületeit, különösképen e nehézfémeknek oxid- 55 jait, hidroxidjait, szulfidjait vagy karbonátjait is használjuk hozagokként. Használhatjuk azonban a lítium, magnézium vagy alumínium vegyületeit is, mint pl. oxidjait, hidroxidjait, szulfidjait 60 vagy karbonátjait. Jelen lehetnek továbbá elemi szilícium vagy annak vegyületei is. A periódusos rendszer II—VIII. csoportjaiba tartozó fémeknek hitridjei, foszfid- 65 jai, borid jai, arzenidjei és szelenidjei szintén alkalmas hozagok. Különösen jó eredményeket kapunk, ha a fentemlített halogénvegyületeket a periódusos rendszer V. vagy VI. csoport- 70 jába tartozó fémeknek szulfidjaival, vagy nikkel vagy kobalt szulfidjaival együtt használjuk. Ha az említett fémszulfidhozagokkal dolgozunk, akkor a fentebb említett jód- 75 vegyületeket helyettesíthetjük más haló-