109243. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a hőmérséklet szabályozására exoterm reakcióknál

Megjelent 1934. évi április hó 3-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG 8ZABADALMI LEÍRÁS 109343. SZÁM. — IYh/1. OSZTÁLY. Eljárás a hőmérséklet szabályozására exoterm reakcióknál. International Hydrogenation Patents Company Limited cég Vaduz (Liechtenstein). A bejelentés napja 1932. évi augusztus hó 19-ike. Exoterm reakcióknál, amilyen a desztillálható széntartalmú anyagok nyomás alatti destruktív hidrogénezése, a reakcióhőmérséklet helyes szabályozásának igen nagy a gyakorlati jelentősége, minthogy túlmagas hőmérsékletek előfordulása a reakcióra káros és így csök kenti a kívánt termék hozadékát is. Javasolták már szénféleségek, szén-1 hidrogének és hasonló anyagok nagy nyomás alatti és magasabb hőmérsékleten foganatosított „folyósításánál" vagy hasításánál a munkahőmérséklet szabályozását oly módon, hogy a reagáló anyagokat nagynyomású oly folyadékokkal hozták közvetett hőkicserélési kapcsolatba, melyeknek kritikus hőmérséklete a munkahőmérsékletnél magasabb. Tekintettel arra, hogy a víz kritikus hőmérséklete kb. 374 C°, a vizet erre a célra mindeddig alkalmatlannak ítélték, minthogy az említett kritikus hőmérsékletet túlságosan alacsonynak tekintették. Az említett nagy nyomás alatt álló folyadék helyett javasolták már gázok alkalmazását is, melyeket olyan kompressziófokon használtak, melynél azok a hatásos hőmérsékletszabályozás által megkívánt hőmennyiségek átvitelére alkalmasak voltak. Azt találtuk, hogy desztillálható széntartalmú anyagok nyomás alatti és 300 C° hőmérséklet feletti destruktív hidrogénezésénél a reakcióövben fenntartandó hőmérséklet különösen hatásos módon szabályozható oly módon, hogy az említett széntartalmú anyagokat olyan ponton, melynél a hidrogénezési reakció megindult, de még be nem fejeződött, közvetett hőkicserélési kapcsolatba hoz- í0 zuk olyan hűtőközeggel, melynek kritikus hőmérséklete a r e akc i öli ő rn érsekiéinél alacsonyabb és amelyet nyomás alatt és folyékony állapotban zárt csővezetékben vezetünk be. A leginkább 45 szóbajövő hűtőközeg a nyomás alatt álló víz. Ha az említett hűtőközeggel, mint pl. vizzel dolgozunk, igen előnyös kellő rendszabályokat alkalmazni, hogy a 50 reakcióba lépő anyagok túlságos lehűlését elkerüljük és ha kell, óvóintézkedéseket tehetünk aziránt, hogy a hűtőanyag a kritikus hőmérséklete fölé ne hevülhessen. Ezt a használt hűtőközeg, mint 55 pl. víz, mennyiségének alkalmas szabályozásával és a hőkicserélés helyének alkalmas megválasztásával érhetjük el. A hűtőközeg, mint pl. a víz, azon mennyiségét, amely a reagáló anyagokkal hoki- 60 cserélő kapcsolatba lép, a hűtőközeg áramlási sebességének alkalmas beállításával és a hűtőedények alakjának és nagyságának megfelelő megválasztásával, szabályozhatjuk. 65 A reakcióba lépő anyagokat tartalmazó és a hűtőközeget tartalmazó tartányokban uralkodó nyomásokat előnyösen úgy állítjuk be, hogy azok lényegében egyenlők legyenek, minthogy ilyen esetiben 70 nem szükséges a reakcióba lépő anyagokat a hűtőközegtől elválasztó falakat nyomásnak ellenálló anyagból készíteni. Ha a reakció nyomása kisebb, mint a hűtőközeg, pl. víz, kritikus nyomása, azt 75 a legmagasabb hőmérsékletet, melyet a