109242. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szennyvíztisztításra
_ 4 — gyengén alkalikus, ellenben lassabban megy végbe, ha a szennyvíz túlságosan alkalikus. Ámbár a báziscserélést még 10—11 PH értékű szennyvízzel is sikerült 5 foganatosítani, tapasztalatunk szerint leggyorsabban és leghatékonyabban akkor megy végbe a báziscserélés, ha a derített szennyvíz PH értéke alig nagyobb, mint 8. A báziscserélő reakció a bázikus nitrogén-10 vegyületek tekintetében csak akkor hatékony, ha ezek pl. ammóniák, vagy némely amin, a derített szennyvízben nem szabad bázis alakjában, hanem sóik alakjában vannak jelen. Ha azonban a derített 15 szennyvíz túlságosan alkalikus, a nitrogénvegyületek egy része szabad bázis alakjában van jelen, mikoris a báziscserélés csak tökéletlenül megy végbe. Éppen ezért ajánlatos a derített szennyvíz PH 20 értékét gondosan ellenőrizni és 6—8 értéken tartani. Ebből a célból ajánlatos a nyers szennyvíz PH értékét is időszakosan megállapítani s ennek megfelelően megszabni a derítéskor adagolandó alkália 25 mennyiségét, úgy, hogy a derített víz PH-értéke az említett határok közé essék. A íémliidroxidok leválasztásakor keletkező egyéb termékek, (pl. a vashidroxidnak szulfátból mésszel való leválasztása-30 kor keletkező kalciumszulfát) tekintetbejövő kis mennyiségei rendszerint a szennyvízben oldott állapotban maradnak, nem lépnek tehát az iszapba. Ennek folytán az iszap túlnyomórészt a fámhidroxidból és 35 ,a vízben lebegett rothadható anyagokból fog állni, úgy, hogy a rothadó anyagnak pörköléssel való elroncsolása s azután a léinvegyületnek regenerálása olcsón és egyszerűen végezhető. t0 A találmány szerinti eljárás a szennyvízből nemcsak a rothadható anyagot, hanem a baktériumok tetemes részét is elvonja. A baktériumok egy része a lebegőanyagok iszappá töményítése és elkülöníí5 tése, egy másik része a báziscserélő reakció közben kiilönödik el a szennyvíztől. Szabadalmi igények: 1. Eljárás részben lebegő, részben oldott állapotú rothadható anyagokat tartal-50 mazó szenny- vagy hulladékvíz tisztittlScll'R, melyet az jellemez, hogy a szennyvizet a lebegő anyagoktól megszabadítjuk s az így derített szennyvizet báziscserélő anyaggal reagáltatva, 55 az oldott rothadható anyagtól is mentesítjük. 2. Az 1. alatti eljárás kiviteli módja, melyet az jellemez, hogy a nyers szennyvizet benne oldhatlau fémbázissal hozzuk össze, mely a lebegő anyagokat 60 ülepedő iszappá alakítja, melyet a szennyvíztől ennek derítése céljából elkülönítünk. 3. A 2. alatti eljárás kiviteli módja, melyet az jellemez, hogy fémbázisként fémhidroxidot használunk. 65 4. Az 1—3. alatti eljárás kiviteli módja, melyet az jellemez, hogy a derített szennyvizet az oldott rothadható anyag kivonása céljából báziscserélő anyaggal, mint báziscserélő zeolittal hozzuk 70 össze. 5. Az 1—4. alatti eljárás kiviteli módja, melyet az jellemez, hogy a báziscserélő reakció folyamán a derített szennyvíz oldott ammóniák- vagy aminbázis-tar- 75 talmát nemrothadó bázissal cseréljük ki. 6. Az 5. alatti eljárás kiviteli módja, melyet az jellemez, hogy nemrothadó bázis gyanánt alkalifém-bázist használunk. 80 7. A 6. alatti eljárás kiviteli módja, melyet az jellemez, hogy nátriumbázist alkalmazunk. 8. Az 1—7. alatti eljárás további kiképezése, melyet az jellemez, hogy a bázis- 85 cserélő reakcióban kimerült báziscserélő anyagot regeneráljuk. 9. A 8, alatti eljárás kiviteli módja, melyet az jellemez, hogy a regenerálásra a báziscserélő anyag eredeti bázisának 90 egy sóját használjuk. 10. A 8. és 9. alatti eljárás kiviteli módja, melyet az jellemez, hogy a báziscserélő anyag regenerálása közben keletkező ammoniumvegyületet elkülönítjük. 95 11. Az 1—10. alatti eljárás kiviteli módja, melyet az jellemez, hogy a nyers szennyvízhez oldott vagy oldható fémvegyületet és valamely, e fémvegyületet oldhatlan fémhidroxid-csapadékká 10( alakító vegyületet adunk s az így létesített csapadékot a veleragadt lebegő rothadható anyagokkal együtt iszap alakjában a vízből elkülönítjük. 12. A 11. alatti eljárás kiviteli módja, me- IOE lyet az jellemez, hogy a nyers szennyvízhez oldható vasvegyületet és ezt ferrihidroxiddá alakító alkalivegyületet adunk. 13. A 12. alatti eljárás kiviteli módja, me- ll( lyet az jellemez, hogy a íerrihidroxidot leválasztó alkalivegyület gyanánt a
