109242. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szennyvíztisztításra

Megjelent 1934. évi április hó 3-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 109242. SZÁM. — XXI/b. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés szennyvíztisztításra. Guggenheim Brothers cég1 New-York. A bejelentés napja 1933. évi április hó 26-ika. É. A. E. Á.-beli elsőbbsége 1932. évi május hó 7-ike. A találmány szennyvizek és hasonló hulladékvizek tisztítására vonatkozik. Egyes kerületekben a népesség fokozó­dása és az ipari tevékenység növekedése 5 a folyóvizekbe bocsátott nyers vagy töké­letlenül tisztított csatorna- és szennyvi­zek vagy ipari hulladékfolyadékok foly­tán a folyóvizek fertőzését okozta. A házi-, ipari- vagy községi szennyvizek változó 0 mennyiségű rothadó anyagot tartalmaz­nak, melyek túlnyomórészt szén-, kén- és nitrogénvegyületekből állnak. Az ilyen rothadó anyagoknak folyó vagy más ter­mészetes vizekbe jutása ezeket a vizeket 5 egyébként lehetséges különböző célú hasz­nálatukra, vagy állati élet fenntartására alkalmatlanná teszik. Emellett helyen­ként a vizekbe bocsátott rothadó anyag a természetes vizet fogyasztásra vagy für­!0 désre is alkalmatlanná tehetik. Ennek folytán sok esetben szükséges, hogy a hul­ladékvizet a folyó vagy egyéb víztömegbe való bocsátása előtt részben vagy teljesen ártalmatlanná tegyük. S A rendes nyers csatorna- és hasonló hul­ladékvizekben a rothadó anyagok egyrészt oldott, másrészt nem oldott állapotban van­nak jelen. A nem oldott anyag szemcse­nagysága durva, szitával vagy szűrővel to visszatartható szemcsenagyságtól kol­loidális méretig terjedhet. Minden hulla­dékvíz tisztításnál szokásos a durvább lebegő alkatrészeket rendszerint sziták segélyével elkülöníteni. A szitaszűrés után 15 azonban a hulladékvízben még nemcsak oldott, hanem finoman elosztott, nagyrészt kolloidális állapotú rothadó anyag lesz jelen. A szitaszűrt szennyvízben az oldott és 0 a lebegő rothadható anyag rendkívül ala­csony töménységben van jelen. (A követ­kezőkben a milliomodrészt M-jelzéssel fogjuk jelezni). így pl. az átlagos városi csatornavíz 160/M szilárd, finoman vagy kolloidálisan elosztott lebegő szilárd ai- 45. katrészt tartalmaz. Ilyen nagy hígítások­ban a lebegő anyag rothadható alkatré­szei egyáltalán nem, vagy csak igen las­san reagálnak a vegyszerek olyan mennyi­ségeivel, melyek a rothadó anyagot, ha 50 nagyobb koncentrációban lenne jelen, ár­talmatlanná tudnák tenni. A rothadó anyagoknak közvetlenül a szennyvízben való elroncsolása vagy ártalmatlanná té­tele ennek folytán nem gyakorlatias és 55 nem hatékony. A találmány szerinti eljárás célja a szennyvíznek olymódon való hatékony tisz­títása, hogy a diszpergált oldhatlan rot­hadó anyagok majdnem teljes és az oldott 60« rothadó anyagok tetemes mennyiségét a szennyvízből elvonjuk. A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy ha a lebegő rothadó anyagot aránylag töményebb álla­potba hozzuk, ilyen állapotban már haté- 65-konyan roncsolható el vagy tehető ártal­matlanná, Viszont a lebegő alkatrészektől megszabadított szennyvíz immár hatéko­nyan mentesülte.6 az oldott rothadható al^ katrészek tetemes mennyiségétől. A talál- 70-mány érteimében tehát a lebegő rothadni képes anyagok pl. koagulálás, kipelyhedzés vagy magával ragadás révén ülepedő iszap alakjába hozzuk s ilyen tömény állapotban különítjük el. A lebegő rothadó alkatrészek 75 ilyen töményítését előnyösen érhetjük el úgy, hogy a szenyvízben olyan csapadékot létesítünk, mely — mint pl. valamely fém­hidroxid, a lebegő anyagot ülepíthető iszap alakjában köti magához. A talál- 80

Next

/
Thumbnails
Contents