109240. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kénvegyületeket tartalmazó gázok tisztítására

31esr.ieleut lí>34. évi április hó 3-áti. MAGYAR KIRÁLYI ^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 109240. SZÁM. — Il/e. OSZTÁLY. Eljárás kénvegyületeket tartalmazó gázok tisztítására. Schön Győző oki. gépészmérnök és dr. Vajdaffy Aladár oki. vegyészmérnök Budapest. A bejelentés napja 1933. évi április hó 14-ike. A találmány eljárás kénvegyületeket tartalmazó gázok tisztítására. A kénvegyületeket szennyezésként tartalmazó gázokból, így pl. szenek elgázo-5 sításánál kapott világítógázból a kénhidrogént- és a kisebb mennyiségben jelenlevő egyéb szerves kénvegyületeket gyakorlatilag leginkább a vasoxidhüdráfos eljárással vonták ki. Ezzel az eljárással 10 a gáz ciántartalmát is megkötötték. A vasoxidos eljárás azonban költséges, mert nagy berendezést igényel és a tisztító tömeg regenerálása körülményes, a kapott mellóktea'mék pedig csak csekély értékű. 15 A köndúsabb szenekből, így különösen a barnaszenekből előállított gáz tisztításakor mindez még fokozottabban áll fenn, úgy, hogy azok gazdaságos kéntelenítése és értékesebb melléktermékek kitermelése 20 elsőrendű fontosságú. A találmány értelmében a kénvegyületeket tartalmazó gázokat oly módon tisztítjuk, hogy azokat klórral, vagy az elemi klórhoz hasonlóan ható klórvegyületekkel 25 hozzuk össze, majd a reakciótermékeket a gázból eltávolítjuk. Az eljárást úgy foganatosíthatjuk, hogy klórgázt fuvatunk be a tisztítandó gázba, de eljárhatunk úgyis, hogy klórt leadó 30 vegyületekkel hozzuk a gázt érintkezésbe. Ilyen vegyületek pl. a hipokloritok. Ebben az esetben célszerűen úgy járunk el, hogy a hipoklorit, pl. kalciumliipoklorit vizes oldatával hozzuk a tisztítandó gázt érint-35 kezésbe. Ugyanígy alkalmazhatjuk az elemi klór vizes oldatát is. Eljárhatunk úgyis, hogy a gázba klórgázt és vízgőzt fuvatunk be. A klór a gázban foglalt kénhidrogénnel kénleválás közben sósavvá egyesül. 40 ugyancsak reagál a gázban levő egyéb kénvegyülettel is, anélkül, hogy a gáz érté-' kes szénhidrogénjeire, hacsak nincsen nagy feleslegben, észrevehető hatást gyakorolna. Kis mennyiségben kéndioxid, tio- 45 kénsav, politionsavak is keletkezhetnek, melyek a jelenlevő többi fertőzményre (ammóniák, cián, stb.) szintén hatni fognak. Üzem közben a kénvegyületek teljes eltávolítása végett némi klórfelesleggel 50 kell dolgozni. Szabad klór azonban nem marad a tisztított gázban, mert a klór reagál a kivált és igen finom elosztású kénnel és ezzel kénkloridvegyületeket főleg kénklorürt (Sa Cla) alkotva lecsapó- 55 dik. Víz jelenlétében a kénfclorür elbomlik és bomlástermékei szintén hozzájárulnak a gáz tisztításához. A klór és kénvegyületek egymásra hatásakor keletkező sósav a gáz ammo- 60 niájával ammoniumkloriddá egyesül. Ily módon a gázt az ammóniától is megtisztítja. A gáz ammoniatartalma azonban legtöbbször lényegesen kisebb, a kénhidrogén elbomlásakor keletkező sósav 65 mennyiségénél, úgy, hogy az ammoniumklorid mellett még szabad sósav fog maradni. A tisztítandó gázt akár klórgázzal, akár klór, vagy klórt leadó vegyület vizes olda- 70 tá val kezeltük, utólag vízzel mossuk. A vízzel való mosást célszerűen az ellenáram elve szerint foganatosítjuk. Az oldatban vagy a mosóvízben kivált Itén, amtmoniumklorid és sósav gyűlik 75 össze. Ez alkatrészeken kívül még egyéb