109235. lajstromszámú szabadalom • Ultra-rövidhullámú sugárzó- vagy vevőrendszer

vonai alakjában körülvevő (3) működtető és vezérlő elektróda, továbbá a (3) elek­tróda körül elrendezett (5) visszaverő elek­tróda van. A (3) elektródát nagy pozitív 5 feszültségen és az (5) visszaverő elektró­dát kis pozitív vagy negatív feszültségen tartjuk. Az ismertetett módon nagyon nagyfrekvenciájú villamos rezgések kelet­keznek a (3) elektródán, amint azt az elő-10 zőkben említett szabadalmi leírás ismer­teti. Az (AB) sugárzó alkatelemet, amely a léghíjas csövön kívül fekszik, két (AC) és (BD) vezeték nagyfrekvenciájú rezgé­sekkel táplálja. Megjegyezzük, hogy a. 15 nagyfrekvenciájú áramkörben a léghíjas csövön beliil fekvő kisülési köz nincsen. Amennyiben ezen kisütőcső megfelelő áramforráshoz van kapcsolva és úgy van elrendez ve, hogy az oscilláció megindul a 20 „megindító ós vezérlő" elektródában, úgy kísérletileg kimutatható, hogy kizárólag az (AB) vezető rész sugároz ki, míg az (AC) és (BD) vezető részek sugárzásai lé­nyegileg kiegyensúlyozzák egymást, a 25 (CD) rész sugárzása pedig elhanyagol­ható. Ez nyilvánvaló, ha figyelembe vesszük, hogy valamely pillanatban a (CABD) négyszögön folyó váltakozó áram iránya 80 megegyezik az 1. ábrán látható nyilak irá­nyával, vagy az oscilláció periódusának egy másik pillanatában annak ellenkező­jével és azt, hogy csomópont van az (AC) középpontjában (N) és egy (BD) közép­ső pontjában (N'), míg az (AB) közepén egy ellencsomópont. Világosan látható tehát, hogy (BD) és (AC) sugárzásai egymást lényegileg meg­semmisítik. Sugárzó elemként csupán 40 (AB) marad, mivel (CB) sugárzását a visz­szaverő elektróda lényegileg leárnyékolja. E helyen megjegyezzük, hogy ha a hasz­nos sugárzást végző elem hossza (AB) ki­csiny a működő hullámhosszhoz képest (pl. 45 egynyolcada a működő hullámhossznak), a pillanatnyi áramerősség lényegileg ál­landó az (AB) elem mentén. Ebben az (AB) elemben .a (CD) végekhez kapcsolt kisiitő­cső állandó rezgéseket tart fenn. 50 Ámbár a fentiekben ismertetve van a sugárzórendszernek egy formája, itt meg kell jegyezni, hogy ezenkívül még más kü­lönféle elrendezdések alkalmazhatók mint sugárzó eleinek, melyekben állandó rezgé­.55 seket tartunk fenn. A 2. ábrán látható a találmány egyik ki­viteli alakjának vázlatos elrendezése a hozzákapcsolt áramforrásokkal együtt. A kisütőcsőben visszaverő elektróda (5) vau alkalmazva, amely a )(7) vezető segé- 6( lyével egy áramforráshoz van kapcsolva, amelyet (14) potenciométer jelképez. Itt meg kell jegyezni, hogy ezen elektróda ne­gativ potenciálon van a fűtőszálhoz képest, tehát mint viszaverő elektróda működik. 61 A fűtőszál (4) a (8) és (8') vezetők révén a (11) szabályozható ellenálláson át egy telephez (12) van kapcsolva. A megindító és vezérlő elektróda (2) és (2') vezetékek segélyével a sugárzó elemhez (1) van kap- 7C csolva. A (3) elektróda előfeszültségét a sugárzó elem (1) középpontjához csatla­kozó vezeték (6) a (16) pozitív áramforrás­ból szolgáltatja. Az (1) sugárzó elemtől megfelelő távol- 75 ságban (9) fémernyő alkalmazható. E tá­volság célszerűen a működő hullámhossz negyedének páratlan számú többszöröse. Célszerűen az ernyőn alkalmazott nyílások (10, 10', 10", 10' ') egy egyenesben vannak. 80 Természetesen a (6, 7, 8, 8') vezetők az er­nyőtől pl. szigetelőgyűrűkkel szigetelve vannak. A 3. ábra a 2. ábrán szemléltetett elren­dezés egy alkalmazását mutatja nagy- 85 frekvenciás jelzőberendezésben; példakép­pen a sugárzó -elem modulált nagyfrekven­ciát sugároz ki, ahol a moduláció a (17) transzformátor szekundermeneteihez kap­csolt (18) moduláló berendezés segélyével 90 történik. Ez az elrendezés csupán példa­ként!. A 4. ábra két kisütőcsövet szemléltet kö­zös sugárzó elemmel kapcsolatban (1), mely két vezetékpáron át (2, 2') és (2i, 2\) 95 kapcsolódik a kisiitőcsövekbez. Ebben az esetben is alkalmazható a '(9) ernyő. Itt meg kell jegyezni, hogy kettőnél több ki­siitőcső is egyesíthető egy sugárzó elem­mel kapcsolatban. Ezen a 4. ábrán az áram- 10( források nincsenek ífeltüntetve, azonban ez a 2. ábrából könnyen ideérthető. Meg kell jegyezni, hogy a 4. ábrán feltüntetett elrendezésnél közös, avagy elkülönített te­lepek is alkalmazhatók a két rendszerhez. iOí Az 5. ábra példaképpen a találmánnyal kapcsolatban több sugárzó elem alkalma­zásának egyik lehetőségét mutatja. Az elrendezés bizonyos számú sugárzó elemet tartalmaz (1. L....I4), amelyek egy- 11c mástól megfelelő távolságra vannak el­helyezve. Ily sugárzó elemekből álló so­rozatok többszörösen is alkalmazhatók, mindegyik sorozat úgy van elrendezve, hogy együtt működjenek a tér bizonyos 115

Next

/
Thumbnails
Contents