109227. lajstromszámú szabadalom • Eljárás rostok zsírtalanítására és nemesíthetőségük növelésére

Meg-jelent 1934. évi április lió 3-án. MAGYAR KIRÁLYI tM^g® SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 109227. SZÁM. — XIVa/1. OSZTÁLY. Eljárás rostok zsírtalanítására és nemezíthetőségük növelésére. Golwig- Arnold filmmosodatulajdonos és kereskedő Wien. A bejelentés napja 1933. évi iebruár hó 9-ike. A. találmány rostok iszírtadanítását é\ nemezelhetőségük fokozását célzó eljárásra vonatkozik. Állati rostok zsíros vagy kátrányos 5 tisztátlanságait eddig oldószerekkel, mint szénhidrogénnel, pl. benzinnel, benzollal, hidrogénezett naftalinnal vagy szénhidrogén-halogénszármazékokkal, mint pl. triklóretilénnel vonták ki s az oldószerrel 10 való kivonást légköri vagy magasabb hőmérséken végezték. A találmány értelmében a rostoknak az ismeretes vagy alkalmazásra kerülő szerves oldószerrel való kezelését 0° alatti 15 hőmérséken végezzük. Sok| esetben a gazdasági szempontoknak tekintetbevételével is, —10-től —15°-ig terjedő hőmérsékek bizonyultak előnyöseknek. Az oldószernek alacsony hőfokon való 20 alkalmazását különbözőképpen foganatosíthatjuk. így pl. már előzetesen lehűlhetjük az oldószert vagy a zsírtalanítandó anyagot vagy mindkettőt. A szerves oldószerek, mint szénhidrogé-25 nek, hidrogénezett szénhidrogének, szénhidrogének halogénderivátjai és a zsíros vagy szurkos tisztátlanságok oldására alkalmas egyéb oldószereket egyenként vagy keverten alkalmazhatjuk. A talál-30 mány egy foganatosítási esetében triklóretilént egymagában, vagy más zsíroldószerekkel, különösen más halogénszármazékokkíal, mint pl. (kb. 10%) tetraklóretánnal vagy széntetrakloriddal keverten 35 alkalmazunk. Az oldószert a rostanyag minéműsége, az alkalmazott hőmérsék és a gazdaságosság tekintetbevételével választjuk meg. Az eljárást egy vagy több fokozatban 40 végezhetjük s az egyes fokozatokban a tekintetbe jövő eset és a kívánt hatás szerint különböző oldószereket vagy különböző hőmérsékeket alkalmazhatunk. Legcélszerűbb légköri vagy csökkentett nyomáson dolgozni. 45 Az eljárás elsősorban állati rostok, pl. gyapjú zsírtalanítására és nemezelhetősé,gének fokozására szánt, de más célokra is alkalmas. Anélküli, hogy ily módon az eljárás vé- 50 delmét korlátoznók, az eljárással elérhető előnyök tudományos magyarázatát a következőkben véltük meglelni: Az eddigi eljárásoknál a rostok károsodnak, .valószínűleg mert az oldószer 55 nemcsak a kéreganyag külső felületéhez tapadó zsírt, hanem az alatta levő zsírt és a szőrhenger magvában levő velőanyagot is kioldja. Ezzel a rost szerkezete részben megváltozik és eredeti szilárd- 60 sága és rugalmassága csökken, holott kívánatos lenne, hogy az eredeti szilárdság és rugalmasság ne szenvedjen és fölösleges anyagveszteségek ne lépjenek fel. A károsodás a hőmérsék növekedésé- 65 vei növekszik, mert a hőmérsék növekedésével a rostok erős ebben duzzadnak és megkönnyítik az oldószernek a rostkeresztmetszet belsejébe való nyomulását. Valószínű, hogy a találmány szerinti 70 alacsony hőfokon a rostanyag összehúzódik és tömörebb lesz, a kapillárisok keresztmetszete csökken és a higroszkoposan kötött víz megfagy. Ily módon a főleg kerátinból álló és kémiailag igen ellenálló 75 kéreganyag felülete alatt az oldószernek a rost belsejébe való benyomulásával szemben fokozott ellenállás létesül. Az állati rostok találmány szerinti feldolgozása alacsony hőmérsékű zsíroldó- 80