109222. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hangszórómembrán készítésére

Megjelent. 1934. évi április hó 3-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 109222. SZÁM. — IX/d. OSZTÁLY. Eljárás hangszórómembrán készítésére. Era Villamossági Részvénytársaság- cég Budapest. A bejelentés napja 1932. évi július hó 25-ike. Rádió vevőkészülék hangszóróihoz használt membránoknak különféle köve­telményeket kelt kielégíteniük. Az első követelmény az, hogy a mem-5 bránok felületegységére eső súlya lehető­leg kicsiny és így mechanikai tehetetlen­ségük elhanyagolható legyen. Ezenkívül elsőrendű fontosságú a membrán anya­gának egyenletes vastagsága és egyenle-10 tes merevsége, ami a hangvisszaadásnál káros csomópontok keletkezését meg­akadályozza. Ezeknek a követelmények­nek egyidejű kielégítésére már különféle anyagokat javasoltak; azt találtuk, hogy 15 a találmány szerinti eljárással textil­anyagok is olyanokká tehetők, hogy e kö­vetelményeknek megfeleljenek. A találmány szerintii eljáráshoz, egyen­letes szövésű textilanyagokat a lk a 1 m a -20 zunk. Célszerűnek bizonyult az egyszerű vászonkötésű pamutvászon (pl. molino) alkalmazása, tekintve, hogy az egyszerű vászonkötésnél felületegységnyire egyenlő számú lánc- és vetülékfonal jut. Termé-25 szelesen azonban a találmány szerinti eljárásunk szempontjából más egyenletes szövésű textilanyagok is tekintetbe jö­hetnek. Az eljárás szerint a megfelelően meg-30 választott textilanyagot merevítőanyag­gal telítjük (impregnáljuk). Telítőanya­gok gyanánt célszerűen minden olyan anyag használható, amely mtegszáradás után az anyiag megfelelő merevségét ós 85 tömörségét biztosítja és nem higroszko­pikus. Elősorban a különböző lakkok jönnek tekintetbe, amelyek alatt illó ol­dószerben oldott szerves vegyületeket ér­tünk. Igen alkalmasnak bizonyultak a nitro- vagy acetilcelluloze. Az ilyen anya- 40 gokkal átitatott textíliák megszáradásuk után egyenletesen tömítettek és merevek, úgy, hogy a hangszóróval szemben fel­állított mechanikai, illetve akusztikai kö­vetelményeknek minden tekintetben meg- 45 felelnek, Ezekután már csak a fent leírt módon kezelt anyagnak sajtolószerszám­ban a kívánt formára, célszerűen forgás­felület alakjára, pl. kúpalakra való sajto­lása marad hátra, ami célszerűen mele- 50 gen történhetik. Megjegyzendő, hogy el­járásunkkal minden nehézség nélkül var­rat, illetve ragasztás nélküli, tehát foly­tonos membránok készíthetők, amely kö­rülmény eljárásunk egyik nagyon fontos 5i> előnye. Különösen olyan telítőanyagoknál, ame­lyeknek lágyulási pontja alacsonyabb annál a hőfoknál, amelynél a textilanyag szenesedni kezd, előnyösnek mutatkozott a 60 sajtolószerszámok hőmérsékletét a telítő­anyag lágyulási pontját megközelítő, an­nál legfeljebb 20%-kai kisebb értéken tartani, mert ha a membránt ilyen mó­don a sajtolás folyamán meglágyuló és a 65 lehűlésnél újra megkeményedő telítő­anyaggal impregnáljuk, az formáját jól megtartja. Az. eljárást részletesebben a mellékelt rajz kapcsán ismertetjük. A rajzon az 70 1. ábra az impregnálóberendezés, a 2—4. ábra pedig a sajtolóberendezés vázlata. Az impregnálandó anyag az impreg­nálófolyadékikal telt (3) kádba (1. ábra) 75 azj (1) hengerpár között lép be, a kádban a (4) hengert érinti és a már impregnált anyag a kádból a (2) hengerpár között lép

Next

/
Thumbnails
Contents