109195. lajstromszámú szabadalom • Fémből való húzott töltényhüvely lőfegyverekhez

Megjelent 1934. évi április hó 3-án. MAGYAR KIRÁLY! MNEgfö SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 109195. SZÁM. — XIX/C. OSZTÁLY. Fémből való húzott töltényhüvely ló'fegyverekhez. Compag-nie Iioyale Asturienne des Miues cég' Páris. A bejelentés napja 1933. évi február hó 7-ike. Németországi elsőbbsége 1933. évi január hó 17-ike Ismeretes lőfegyverekhez való töltény­hüvelyeknek fémből húzás útján való elő­állítása. Hasonlóképp ismeretesek oly töl­tényhüvelyek, amelyek feneke és palástja 5 között a hüvely anyagából készült kettős ránc van. A kettős ránc mindkét szár felü­letét szorosan egymásra sajtolták. Az is­mertetett ránccal a töltényhüvely feneké­nek szilárdságát kívánták fokozni. A fel-10 használt anyag vastagsága a hüvely pa­lástján, a kétszeres ránc felületein és a hüvely fenekén mindenütt egyenlő volt. Ezeknek a töltényhüvelyeknek az volt a hátránya, hogy nem voltak tömörek és 15 kilövés után a kettős ráncon repedések mutatkoztak. E repedések keletkezésének az volt az oka, hogy a ránc két szárfelü­letének szorosan egymásra való sajtolása folytán a ránc két szélének összesajtolása 20 is bekövetkezett, úgyhogy a ránc görbületi részében az anyagszálak túl nagy igénybe­vételt szenvedtek és részben elszakadtak. A kettős ráncok tehát sem tömörek, sem rugalmasak nem voltak és a kilövés pilla-25 natában nem is voltak hajlékonyak. A felsorolt hátrányokat a találmány meg­szünteti. A találmány útján hideg állapotban való húzással lövésbiztos oly töltényhüvelyt ál-80 líthatunk elő, amelynek falai nagyon vé­konyak és így a töltény súlya kicsiny. A hüvely feneke és palástja között a ket­tős ráncot aképpen hajlítjuk és alakítjuk, hogy az a hüvelypalást és hüvelyfenék 35 között rugalmas rugó módjára hat. Ez a rugalmas kettős ránc lövésnél a töltény­hüvely alsó részében fellépő húzási igény­bevételeket rugalmasan felveszi, úgyhogy ily módon repedések keletkezését elkerffl-10 jük. A rugalmas kettős ráncot egy mun­kamenetben a következőkben ismertetett sajtoló szerszámmal állítjuk elő. A rugalmas kettős ránc folytán fémből olyan töltényhüvelyeket állíthatunk elő, amelyeknél a palást falvastagsága a kö- 45 zépső részeken pl. csak 0.3 mm. Az ilyen hüvelyek kilövés után 475 kg. legkisebb nyomás esetén sem mutatnak repedéseket vagy szakadásokat a töltényhüvely legna­gyobb mértékben igénybevett részén, vagyis 50 a fenékkarima és hüvelypalást között. Nem minden fém alkalmas az előzők­ben ismertetett töltényhüvelyek előállítá­sára. Tiszta horgany túl lágy. A kereske­delmi sárgaréz túl drága és az adott kö- 55 rülmények között nem húzható és hajlít­ható oly mértékben, amint az a találmány értelmében szükséges. Hosszas kísérletezés után sikerült a kitűzött célnak megfelelő fémet oly ötvözet alakjában találni, amely- 60 nek horganytartalm a nagyon nagy és réz­tartalma nagyon kicsiny. Ily ötvözet hor­ganytartalma pl. 99.5 súlyszázalék és réz­tartalma 0.5 súlyszázalék. A találmány szerinti töltényhüvely pél- 65 daképpen felvett kiviteli alakját, valamint az annak előállítására való szerszámot a mellékelt rajzokon vázlatosan tüntettük fel. Az 1. és 2. ábra az előhúzott hüvelyt az 70 elkészítés két egymásután következő foko­zatában szemlélteti. A 3. ábra a töltényhüvelynek a találmány értelmében alakított alsó részét világosabb ábrázolás végett nagyobb léptékben tün- 75 teti fel. A 4. ábra a szerszám felső (A) és alsó (B) része a sajtolási munkafolyamat meg­kezdése előtt elfoglalt helyzetben. E szer-

Next

/
Thumbnails
Contents