109194. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szénhidrogéneknek szilárd adszorbeáló-anyagokkal, pl. aktív-szénnel való kitermelésére

Megjelent 1934. évi április hó 3-án. MAGYAR KIRÁLYI X^fflm SZABADALMI BIRÓSÁÖ SZABADALMI LEÍRÁS 109194. SZÁM. — IVh/1. OSZTÁLY. Eljárás szénhidrogéneknek szilárd adszorbeáló-anyagokkal, pl. aktív-szénnel való kitermelésére. Metallgesellschaft A. G. cég- Frankfurt a/M. A bejelentés napja 1932. évi november hó 25-ike. Németországi elsőbbsége 1931. évi december hó 21-ike. A találmány szénhidrogéneknek olyan gázokból való kitermelésére vonatkozik, melyek olyan alkatrészeket, pl. diolefine­ket stb. is tartalmaznak, melyek polimeri-5 zálódás, ill. gyantásodás folytán hátrá­nyos hatást képesek az alkalmazott ad­szorbeálóanyagra, mint pl. aktivszénre, kovasavgelre, stb. kifejteni. Ismeretes, hogy ha pl. világítógázból a 10 gázművekben szokásos üzemkörülmények mellett aktív szénnel, mint adszorbeáló anyaggal benzolt termelünk ki, bizonyos benzolmennyiség kitermelése után az ak­tivszén adszorbeáló képessége csökken. 15 Ez a körülmény arra vezethető vissza, hogy olyan anyagok is válnak ki, melyek polimerizálódva, vagy az egyéb adszor­beált anyagokkal végbemenő reakció eredményeként az adszorbeláló anyag 20 teljesítőképességét csökkentik. Eddig azt tételezték fel, hogy az adsz»rbeáló-képes­ség csökkenése az átvezetett gázok, ill. a belőlük adszorbeált alkatrészek mennyi­ségétől függ és ennek megfelelően az 25 egész telep megszabta körülmények, kü­lönösen a gázok nyomása és áramlási se­bessége betartása mellett számoltak az­zal, hogy az adszorbeáló anyagfogyasztás mérve az adszorbeált anyagok mennyisé-30 gétől függ. Megállapítottuk már most, hogy az el­gyantásodási folyamat gyakorlatilag nem az adszorbeáló anyagon keresztülvezetett gázok mennyiségétől függ, hanem lénye-35 gileg az idő függvénye, mert a gyantáso­dásral hajlamos anyagok elgyaintásodása annál nehezebben kiűzhető anyagokat termel, mennél tovább maradnak ezek az anyagok az adszorbeáló anyagban. Ennek a felismerésnek következménye, 40 hogy az ilyen telepek teljesítőképességét fokozhatjuk, ha gondoskodunk arról, hogy a gyantásodásra hajlamos anyagok lehe­tőleg rövid ideig időzzenek csak az ad­szorbeiós anyagban, vagy azon. 45 Ennek megfelelően a találmány abban van, hogy az adott telepteljesítmény mel­lett használandó adszorbeáló anyagmeny­nyiséget kisebbre szabjuk meg az eddig alkalmazott mennyiségnél, vagyis az ad- 50 szorbeáló anyagmennyiségnek a feldolgo­zandó gázokból 24 (óránként adszorbeált szénhidrogén-mennyiséghez való viszo­nyát kisebbre szabjuk meg, mint az ed­dig használatos minimális 2:1 viszony. 55 Mennél jobban csökkentjük ezt a vi­szonyt, annál jobban érjük el a célt. A gyakorlatban 1.5:1 és célszerűen még en­nél kisebb viszonyok jönnek tekintetbe. Más szavakkal kifejezve, ha eddig a na- 60 ponként kitermelendő szénhidrogén min­den tonnájára kb. 2000 kg adszorbeáló­anyagot alkalmaztak, a találmány értel­mében a naponként kitermelendő szén­hidrogén-mennyiség minden tonnájára 65 csak pl. 1500 kg, de célszerűen ennél ke­vesebb, pl. 100—500 kg adszorbeáló anya­got alkalmazunk. Azzal, hogy az adszorbeáló anyagmeny­nyiséget a kitermelendő napi szénhidrogén- 70 mennyiséghez képest csökkentjük, az ad­szorbeáló anyag korábban éri el a telített állapotot mint eddig. Ennek folytán ko­rábban űzzük is ki az adszorbeált anyago-

Next

/
Thumbnails
Contents