109182. lajstromszámú szabadalom • Eljárás oxidbevonatok tulajdonságainak és jellegzetességeinek megváltoztatására vagy módosítására

Megjelent 1934. évi április lió 3-án. MAGYAR KIRÁLYI jmggK SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 109182. SZÁM. — XVI/e. OSZTÁLY. Eljárás oxidbevonatok tulajdonságainak és jellegzetességeinek megváltoztatására vagy módósítására. Aluininum Colors Incorporated cég- Indianapolis, mint Tosterud Martin arnoldi lakos (É. A. E. Á.) jogutódja. A bejelentés napja 1933. évi május hó 26-ika. É. A. E. Á.-beli elsőbbsége 1932. évi május hó 26-ika. A találmány eljárás legnagyobb ré­szükben aluminiumoxidból álló oxidbe­vonatok tulajdonságainak és jellegzetes­ségeinek megváltoztatására vagy módo-5 sítására, különösen pedig alumínium és alumínium-alapanyagú ötvözött felülete­ken — az alábbiakban röviden „alumí­niumfelületeken" — képzett oxidbevona­tok kezelésére. 10 Több ismert eljárásnál aluminumfelü­leteket oxidbevonatnak nevezett réteggel látnak el, mely lényegileg aluminium­oxidból áll. Az oxidbevonat az alkalma­zott eljárásnak megfelelően egyéb kom-15 ponenseket is tartalmazhat, melyek lé­nyegesen megváltoztatják a bevonat jel­legzetes tulajdonságait. Az efféle oxid­bevonatok főtulajdonsága, hogy korro­ziónak, kopásnak jól ellenállnak és kü-20 lönböző mértékben lehetővé teszik szer­ves festő- vagy szervetlen színezőanya­gok felvitelét színes felület képzése cél­jából. Az oxidbevonatok többé-kevésbbé permeábilisak lehetnek és nedvességet 25 vagy folyadékokat ad- vagy abszorbeál­hatnak. A bevonat továbbá sok esetben kitűnő szigetelést nyújt elektromos áram­mal szemben. Az oxidbevonatokat különböző eljárá-30 sokkal lehet képezni alumíniumfelülete­ken. Az alumíniumot olyan elektrolit­cella anódjává tehetjük, mely elektrolit­ként pl. kénsavat, krómsavat, szerves sa­vakat, savanyú sókat, stb. tartalmaz. Ha 35 kívülről elektromos energiát vezetünk a cellába, az anódon oxidbevonat képződik. Egy másik eljárás szerint az alumíniu­mot alkalmas oldatba, többnyire lúgos ol­datba merítik, mire az oxidbevonat vegyi reakció folytán, külső elektromos energia 40 alkalmazása nélkül jön létre. Még egyéb eljárások is ismeretesek és használatosak oxidbevonatok mesterséges létesítésére. Mindegyik esetben azt az oxidbevonatot, melyről a találmány szól, mesterséges 45 úton hozzuk létre. A minden alumínium­felületen előforduló természetes oxidhár­tyát itt nem sorozzuk az oxidbevonat fo­galma alá. Az oxidbevonatú alumíniumfelületet 50 aztán jellegzetes színek létesítésére szer­ves festékekbe vagy festékek oldatába meríthetjük. A találmány célja alumíniumfelülete­ken képzett oxidbevonatok olyan keze- 55 lése, hogy bizonyos hatásokat érjünk el, melyek közül megemlíthetjük a követ­kezőket: az oxidbevonat permeábilitásá­nak csökkentése; színezőanyagokkal szem­ben az oxidbevonat ad- vagy abszorbens 60 kapacitásának módosítása; a bevonat kor­rozióállóságának növelése; a színes oxid­bevonat színtartó tulajdonságának elő­segítése oldószerek hatása alatt. A találmány egyik célja még színes oxid- 65 bevonatok kezelése a színezés után, hogy a színezőanyag egyenletesen rögzítődjék a bevonatban és ennek felszínén. E célokat kisebb-nagyobb mértékben érjük el a kezelt bevonat mineműségótől és 70 az alább ismertetett műveletek miként­jétől függően, de minden esetben új vagy tökéletesített terméket kapunk, mely nagymértékben növeli az oxidbevonatú

Next

/
Thumbnails
Contents