109179. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés távbeszélő berendezéseknél az ellenáthallás kiküszöbölésére

értékből kiindulva a (g) kiegyenlítő csatolás növekedésével lineárisan csökkenik a zérus értékig. Ha az ellenáthallás kiegyenlítése tökéletes, akkor a kiegyenlítő 5 csatolás értéke (gO) kell hogy legyen. Azonban a (g) kondenzátor hatása az eredő áthallási csatolásra egészen más értelmű. E viszonyokat a (K) görbe mutatja. Az 1. ábraibeli kapcsolásnál a (g) 10 kiegyenlítő kondenzátor járulékos áthallási utat teremt, amelyet a szaggatva berajzolt nyíl jelez. Ennek következtében az áthallási (K) csatolás a lineáristól eltérő törvény szerint növekszik a kiegyenlítő 15 (g) kondenzátor kapacitásával. Ha tehát az ellenáthallást teljesen kiegyenlítenők, vagyis e csatolás értékét zérusra redukálnék, akkor az áthallás sokkal nagyobb mértékben volna zavaró, mint kezdetben 20 volt a ki nem egyenlített ellenáthallás. A találmány értelmében az etilenáthallást kiegyenlítő i(g) kondenzátor kapacitását akkorára választjuk, hogy az csak egy része annak a (gO) kapacitásnak, amely 25 a teljes kiegyenlítéshez volna szükséges. Ha pl. mindkét zavart ugyanarra az értékre akarjuk redukálni, vagyis ha oly kiegyenlített viszonyokat kívánunk, amelyeknél az áthallás és az ellenáthallás 30 viszonya egyenlő az egységgel, akkor a (K) ós '(G) görbék metszéspontjának megfelelő ,(gl) kiegyenlítő csatolást kell választani. A (g) kondenzátor tehát csak félakkora, vagy még kisebb, mint amelk-35 kora az ellenáthallás teljes kiegyenlítéséhez szükséges volna. Ennek az esetnek táv jelző kábeleknél gyakorlati jelentősége van az ellenáthallás kiegyenlítésénél kétvezetékes összekötéseknél, vagy kétveze-40 tókes és négyvezetékes összekötéseknél. Mások a viszonyok, ha az ellenáthallást főleg négyvezetékes üzemben tartjuk és ugyanabban a beszédirányban használjuk. valamint csak esetenként és csak rö-45 vid távolságokra kétvezetékes üzemben tartott vezetékeknél. Ezekben az esetekben az ellenáthallást nagyobb mértékben egyenlíthetjük ki és pedig a találmány értelmében az ellenáthallási csatolást cél-50 szerűen az erősítő mező egy középső pontjának cca háromnegyedében egyenlítjük ki. Különleges viszonyokra kell tekintettel lennünk oly vezetékeknél, amelyeket idő-55 közönként ugyanazon értelemben terhelünk, pl. rádiótelepek párhuzamosan fektetett átvivő vezetékeinél, pl. a stúdió és az adó között, melyek közül az egyik vagy a másik az egyik adó ellenőrzővezetéke és amelyet lényegesen kisebb telje- 60 sítmény '(mérőteljesítmény) ellentétes értelemben terhel. Ilyen esetekben az áthallás a vezeték egyik végén i(a stúdióban) nem játszik szerepet. Az ellenáthallást kiegyenlítő eszközöket ilyen esetekben a ta- 65 1 álmány értelmében a vezetéknek azon a végén alkalmazzuk, ahol a vezetéket a nagyobb beszédteljesítmény éri, tehát a stúdióban és ezeket az eszközökéit úgy méretezzük, hogy az adó felé eső vezeték- 70 végen az eredő ellenáthallás az eredő áthallási csatoláshoz oly viszonyban álljon, mint a kisebb teljesítmény négyzetgyöke a nagyobb teljesítmény négyzetgyökéhez, vagyis az adott esetben ez a viszony 75 egyenlő legyen a mérőteljesítmény és a beszédteljesítmény viszonyának négyzetgyökével. A 2. ábrában feltüntetett diagramm alapulvétele mellett, ha a teljesítményeik viszonya 1:50, akkor oly (g2) ki- 80 egyenlítő kapacitást kell beépítenünk, hogy a csatolási viszony 1:7 legyen. Tehát (g2) értéke (gO) értékének kb. 85%-a. Bizonyos esetekben az ellenáthallás kiegyenlítése az áthallás jó kiegyenlítése 8b mellett tovább javítható és majdnem tökéletesen kiküszöbölhető, ha ugyancsak a találmány értelmében az ellenáthallást kiegyenlítő eszközöket a telep oly pontjain alkalmazzuk, ahol ellentétes előjelű 90 áthallások vannak. Akkor az ellenáthallás kiegyenlítésének fent megadott tört értékeit lényegesen meghaladó értékeket alkalmazhatunk, inert a kiegyenlítő eszközök az áthallást gyakorlatilag nem ront • 95 ják, sőt részben javítják. A találmány értelmében az ellenáthallás majdnem tökéletesen kiegyenlíthető anélkül, hogy az áthallás meg nem engedett mértékben fokozódnék, ha az ellen- 10 áthallást kiegyenlítő eszközöket az erősítő mező több pontjaira osztjuk el, célszerűen azonban ötnél nem több pontjaira. Ezt a módot akkor választjuk, ha a kiegyenlítés fentleírt módjaival egyetlen 10 pontban kellő eredményi elérni nem tudunk. E kiegyenlítő pontokat célszerűen mindegyik erősítő mező középső részében választjuk ki. A tapasztalat azt mutatja, hogy célszerűen páratlan számú, tehát 11 pl. három vagy öt pontot választunk. Ha az ellenmellékhallást kiegyenlítő eszközöket ilymódon elosztva alkalmazzuk, a kiegyenlítő csatolásokon át akkor is folynak áthallási árámok, ezek azonban 11 a vezetékek fázismértékének ós a ki-