109173. lajstromszámú szabadalom • Jelzőberendezés villamos izzólámpák ellopásának megakadályozására és figyelmeztető és vészjelzések leadására

Megjelent 1934. évi április lió 3-án. MA6TAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 109173. SZÁM. — VlI/j. VII/h. OSZTÁLY. Jelzőberendezés, villamos izzólámpák ellopásának megakadályozására és figyelmeztető- és vészjelzések leadására. Ilalassy János villamosszerelő Rákospalota. A bejelentés napja 1933. évi február hó 4-ike. A találmány jelzőberendezés, villamos izzólámpák ellopásának megakadályozására és figyelmeztető- és vészjelzések léadására, jellemezve a központosán elren-5 dezett elektromos jelzőszervnek vagy jelzőszerveknek a világítási hálózat egyes izzólámpafoglalataiba beépített árammegszakítási helyével — és a becsavart izzólámpa útján rugóhatással szemben, ki-10 iktatott helyzetében tartott, az árammegszakítási hely kontaktusával együttműködő áraináthidalással. A találmány értelmében az áramáthida-Jást hordozó, azonban az áramáthidalástól 15 szigetelt, rugóhatással szemben működtethető, vezetőanyagból való orso az izzólámpafoglalat világítóvezetékének központos kontaktusával vezető öszeköttetésben áll. 20 A mellékelt rajz a találmány példaképen vett megoldási alakját mütatja. Az 1. ábra a berendezés egy részének, a különleges izzólámpafoglalatnak függélyes metszete és részben oldalnézete, be-25 csavart izzólámpával. A 2. ábra az 1. ábra szerinti izzólámpafoglalat alulnézete. A 3. ábra a berendezés kapcsolási vázlata, két lámpahelyhez tartozó központos hang-80 és fényjelzőszervekkel. Az 1—3. ábrákat ismertetve, az erősáramú fővezetékek (1, 2), az ellopás ellen biztosított villamos izzólámpák (3, 3x), a központosán elrendezett, több biztosítandó 35 villamos izzólámpához tartozó közös hangjel zőszerv, pl. villanycsengő (4), a (3, 3x) izzólámpákhoz tartozó fényjelző- és ellenállás-izzólámpák (5, 5x), a (3) izzólámpához tartozó világítási vezetékek (6, 7), a (3x) izzólámpához tartozó világítási veze- 40 tékek (6x, 7x). A hang- és fényjelzés vezetékeit a világítási vezetékektől való könnyebb megkülönböztetés céljából a 3. ábrán pontozott vonalakkal jelöltük. A 3. ábrán fel- 45 tüntetett megoldásnál a hang- és fényjelzőszerveket erős áram működteti, azonban a találmány lényegének érintése nélkül, külön gyengeáramú áramforrást is használhatunk és az (5, 5x) fényjelző- és 50 ellenállásizzólámpákat szolenoidokkal befolyásolt lehulló jelzőszámlapokkal helyettesíthetjük. Az 1., 2. ábrákon látható izzólámpafoglalat szigetelőanyagból való (a) fenéklap- 55 jának alsó felületére a (b, c) kontaktusokat rögzítjük. Az (a) fenéklap központos (d) furatán és a lámpafoglalat központos (e) kontaktusának (el) furatán az (f) fémorsót vezetjük keresztül. Az (f) fém- 60 orsó felső vége a kiszélesedő, gomba-alakú (fl) fejben végződik. Az (f) fémorsóra a (g) csavarrugót fűzzük, melynek alsó vége az (e) kontaktusra, a felső vége az (fl) fej kiugró peremének alsó lapjára szorul és 65 ilymódon az (fl) fej és az (e) kontaktus között biztos áramvezető összeköttetést létesít. A lámpafoglalat másik kontaktusa az önmagában véve ismert, Edison-csavarmenetes (k) fémhüvely. 70 Az (f) orsó alsó végére a szigetelőanyagból való (h) korongot erősítjük. A (li) korong kerületét az áramáthidalást létesítő (i) fémgyűrűbe foglaljuk, mely a (b, c) kontaktusokkal együttműködik. 75 A biztosítandó (3) izzólámpát a foglalatba annyira becsavarjuk, hogy a (3) izzólámpának központos fenékkontaktusa