109166. lajstromszámú szabadalom • Rádió-jelzőberendezés

Megjelent 1934. évi április hó 3-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 109166. SZÁM. — Yll'j. OSZTÁLY. Rádió-j elzó'ber endezés. Radio Corporation of America cég- New-York. A bejelentés napja 1933. évi január hó 14-ike. É. A. E. Á-beli elsőbbsége 1932. évi január hó 15-ike. A találmány rádió-jelzőberendezés és különösen az ilyen jelzőberendezésekben alkalmazható elektroncsöves erősítő. Elektroncsöves erősítőknél az ú. n. 5 broadcasting rádióadás bevezetése óta ál­landóan növekvő jelentőségű az a probléma, hogy igen kis amplitúdójú be­vezetett jelfeszültségekkel és aránylag kis anódafeszültségek mellett minél na-10 gyobb kilépő teljesítményt lehessen el­érnie Jelenleg az a követelmény, hogy az erő­sítőknek, különösen a rádióvevőkészülé­kekben alkalmazott hangfrekvenciájú 15 erősítőknek nagy kilépő teljesítményük legyen, kereskedelmi és gyakorlati szem­pontokból azzal a követelménnyel jár együtt, hogy a készülékek egyszerűek és kompaktak, olcsók és aránylag kis ener-20 giaszükségletűek legyenek. Az ismeretes ú. n. „B" osztályú erősítő­nek, amelyet adókészülékben nagy­frekvenciájú erősítő gyanánt általánosan alkalmaznak, az a jellemző sajátsága) van, 25 hogy a kilépő teljesítmény a gerjesztő rácsfeszültség négyzetével arányos. Az itt alkalmazott elektroncsövek az anóda­áramot lényegileg elnyomó vagy ennél kissé nagyobb előfesztiltséget adnak és az 30 anódaegyenáram átlagos értéke a válta­kozó rácsáram feszültségével váltakozik. Anódaáram csak a rácsfeszültség pozitív félhullámai alatt van. A rácsokat mind pozitívabbá teszik addig, amíg az anóda-35 feszültség és a rácsfeszültség viszonya a lineáris összefüggéstől el nem tér. Minthogy rácsáram csak a félhullám alatt van, az anódaáramkört úgy kell han­golni, hogy a belépő hullám alakját meg-40 tartsa vagy ha audio- vagy aperiodikus erősítőre van szükség, akkor két csövet kell az ismert kiegyenlített vagy push­pull kapcsolásban alkalmazni, hogy anóda­áram egyik vagy másik csőhöz mindenkor folyjon. ( 45 A gerjesztésnek elég erősnek kell lennie ahhoz, hogy a rácsot vagy rácsokat pozi­tívvá tegye és ilyen módon számbajövő egyenirányított rácsáram keletkezzék. En­nélfogva az előző erősítő terhelése a cső- 50 ben fellépő rácsveszteségek pótlásához szükséges erős rácsgerjesztés folytán, meg­lehetősen nagy. A hatásfok igen jó, mint­hogy az anódaáram csúcsértéke a rácsra ható pozitív feszültségváltozások csúesér- 55 tekénél aránylag nagy és a csőnek pilla­natnyi egyenáramú ellenállása kicsi azon félhullám alatt, amikor az anódaáram folyik. I A találmány elsősorban ilyen típusú 60 hangfrekvenciájú elektroncsöves erősítő, amely hangfrekvenciáknál az előbb em­lített „B" osztályú erősítő előnyös műkö­dési jellemzőinek felhasználásával olyan torzításmentes kilépő teljesítményt szol- 65 gáltat, amely az erősítőkben ismeretes eszközökkel és ismeretes kapcsolású elek­troncsövekkel eddigelé elérhető kilépő tel­jesítménynél nagyobb. A találmány szerinti erősítő kilépő-fo- 70 kozatában (output stage) push-pull kap­csolású elektroncsöveket alkalmazunk és e kilépő-fokozat olyan elrendezésű, hogy megfelelő rácselőfeszültség alkalmazása folytán lényegileg az anódaáram lenyomá- 75 sával dolgozik. Az ilyen típusú erősítő, mint módosított „B" osztályú erősítő ha­tározható meg, minthogy a normális „B" ;osztályú erősítő hangolt anódaáranikörű nagyfrekvenciájú berendezéshez való elek- 80

Next

/
Thumbnails
Contents