109165. lajstromszámú szabadalom • Rádióvevőkészülék a vétel intenzitásának, illetve terjedelmének önműködő szabályozásával

— 3 — tású (S) áramkörhöz vezetődik. Ha a nagyszelektivitású (S) áramkörre széles frekvenciasáv (zörej) szorítódik fel, akkor e frekvenciáknak csak igen kis százaléka 5 jut el az (S) körön át a kisfrekvenciájú önműködő intenzitásszabályozó (KI) csőhöz. A (KI) szabályozócső úgy van beállítva, hogy azt a nagyfrekvenciájú feszültség e kis része nem működteti, hanem azt 10 csak elegendő erősségű ós megfelelő frekvenciájú jel tudja működésbe hozni. Azaz, ha a vevőkészüléknek, amelyre a fentemlített frekvenciák rászorítódnak, olyan, nagyfrekvenciájú önműködő intenzitás-15 szabályozása van, amely a járulékos szelektív kört elérő nagyfrekvencia nívóját gyakorlatilag állandó értékben tartja és <e kör eléggé szelektív, akkor a készülék mindaddig nem szólal meg, amíg egy állo-20 más kellőképen nincsen behangolva. A készülék a zörejekkel szemben érzéketlen, minthogy 8, járulékos szelektív kör a frekvenciasávval (zörejjel) szemben nem érzékeny, hanem csak a helyes frekvenciájú 25 állandó hullámmal, clZclZ R megfelelően behangolt állomás hordozóhullámával szemben érzékeny. Ha a felfogott hullám erőssége annyira csökken, hogy a zörejeknek az érkező jelhez viszonyított aránya 30 bizonyos értéknél nagyobb, amely érték a járulékos hangolt kör szelektivitásától stb. függ, akkor a vevőkészülék önműködőlég elhallgat és mindaddig nem szólal meg, amíg az érkező jel a zörejek erősségével 35 szemben a szükséges nagyobb értékre felerősödik. Ez fennáll akkor is, ha gyenge állomásokat hangolunk be. Csak olyan állomásokat fogunk, amelyek a fennálló zörejjel szemben eléggé erősek, míg kü-40 lönben a vevőkészülék mindenkor csendes marad. Az 5. ábrán bemutatott áramkörelrendezés a 4. ábra szerinti elrendezés változata; a lényeges különbség az, hogy az 45 egyenirányítást az ú. n. diod-detektor módszer szerint végezzük. Ugyanazt a csövet használjuk a nagyszelektivitású (S) kör táplálására is, amely a maga részéről a kisfrekvenciájú önműködő intenzitás-50 szabályozó (KI) csövet táplálja. A dioddetektor-hatás e (D) cső (tetrod) katódája és vezérlőrácsa között jön létre, míg az árnyékolórács és az anóda a kisfrekvenciájú önműködő intenzitásszabályozó (KI) 55 esőhöz vezető nagyfrekvenciájú feszültség felerősítésére való. E csőelrendezésnek nagy feszültségek szolgáltatásán kívül az az előnye is van, hogy az a (KI) csőre szorított feszültség nagyságát önműködőlég járulékosan szabályozza. En- 60 nek magyarázata az, hogy ha a nagyfrekvenciájú feszültség a detektor rácsán növekedik, a (KI) csőre ható anódfeszültség nem növekszik arányosan, minthogy a detektorcső diod-hatása a tetrod effektív ne- 65 gatív rácselőfeszültségének növekedését okozza, annak nagyfrekvenciájú erősítő gyanánt való alkalmazásához viszonyítva. A 4. és 5. ábrán bemutatott áramkörelrendezéseknél bizonyos feszültségértéke- 70 ket megadtunk, ezek azonban — amint fent említettük — az alkalmazott csövek karakterisztikáitól, valamint a használt: ellenállások nagyságától függenek. A rajzokon bemutatott áramkörök és azoknak 75 működési módjai a közölt adatok alapján szakértők számára eléggé, világosak, minthogy a különböző alkatrészeket szokásos módon ábrázoltuk. A G. ábrán igen vázlatosan bemutatott 80 áramkörelrendezés a 4. és 5. ábrán részletesebben ábrázolt elrendezések változata. Ez áramkörnek különleges jellemzője a kiegyenlítőrendszer, amely az esetben hatékony, ha olyan erős jeleket fogunk fel, 85 amelyeket a nagyfrekvenciájú önműködő intonzitásszabályozás nem szabályoz megfelelően vagy nem tart egy tetszésszerint meghatározott érték alatt. A kiegyenlítőáramkör a kisfrekvenciájú önműködő in- 90 tenzitásszabályozó (KI) cső rácselőfeszültségét e csőre szorított jel erősségének növekedése esetén növeli azon oknál fogva, hogy a nagyfrekvenciájú önműködő intenzitásszabályozó cső a nagyfrekvencia 95 értékét nem tartja állandó vagy meghatározott értéken. A kiegyenlítőáramkör tehát úgy tekinthető, mint a 4. és 5. ábrákon bemutatott kisfrekvenciájú intenzitásszabályozó 100 áramkörnek finomítása és hatása főképen az, hogy a rendkívül erős jelek jobb és simább szabályozását teszi lehetővé. A találmánynak különböző változatai szakértők számára önként adódnak. így pl. 105 a nagyszelektivitású csatoló áramkör, amely a feszültséget a kisfrekvenciájú önműködő intenzitásszabályozó csőnek szolgáltatja, olyan értelemben változtatható, hogy az kisebb vagy nagyobb szelek- no tivitású legyen, aszerint, hogy a találmányt milyen készüléktípusnál alkalmazzuk. A nagyfrekvenciájú erősítő kilépőkörének a nagyszelektivitású áramkörhöz való csatolása szintén változtatható. To- 115 vábbá a kisfrekvenciájú erősítő kilépőenergiája relé útján szabályozható, ahelyett, hogy annak belépő-energiáját sza-