109157. lajstromszámú szabadalom • Ecset
Megjelent 1934. évi április hó 3-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 109157. SZÁM. — VlII/'e. OSZTÁLY. Ecset. Gorgas Johan Fredrik mérnök Bergen (Norvégia). A bejelentés napja 1933. évi április hó 18-ika. Ecseteket rendesen úgy készítenek, hogy az alul fémgyűrűvel körülzárt szőröket körülcsavart fonálból álló kötéssel látják el, melyet a szőrök elkopásának mérvé-5 ben csavarnak le az ecsetről,, míg a fémgyűrű az ecsetnek kúpos nyelével áll szilárd kapcsolatban. A körültekercselt rész magjául az ecset belsejébe rendesen egyszerű parafadugaszt helyeznek, amelyet a 10 fonálkötés eltávolításának mérvében vágnak le. Ritkábban a magot több parafakorongból állítják össze a levágás elkerülése végett. A fonálkötésnek a szőrök kopása mérvé-15 ben való eltávolítása még a szakértőnek is nehéz. Il\r tekercselés alkalmazása más okokból is gyakran célszerűtlen, különösen pl. oly ecseteknél, amelyek nehéz mázolásra vagy oly am-agoknál használtatnak, SO amelyek a fonalat erősen megtámadják, tehát oly ecseteknél, amelyeket vasszerkezetek mázolására használnak. Ilyenkor ugyanis a szaba,d szőröknek rövideknek kell lenniök és gyorsan kopnak, ami aj fo?5 nálkötésnek gyakori és időtrabló szabályozását igényli. E hátrányok elkerülésére már ajánlottak fonálkötés helyett fémből vagy más alkalmas anyagból álló gyűrűket. Igv pl. 30 ajánlottak az ecsetet körülvevő és fáncok révén egymással kapcsolt, de egymástól oldható nyitott fémgyűrűket és a fémgyűrűk magasságának megfelelő magasságú parafakorongokból álló magot, amely ko-35 rongokba az egymást átlapoló gyűrűvégek összetartására való szegek vannak beverve. Kötésként ajánlottak oly fémszalagot is, amelyet a fémbe csak részben behatoló 40 bemetszések több, egyenként leszakítható csíkra osztanak fel és amely nyitott vagy csattszerű kapcsolások révén zárt burkolatot alkotván, a mag egyes parafakorongjait külön megerősítő szerv nélkül biztosítja helyzetükben. 45 Mindezeknek, mind más ismert í'émgyűrűfoglalatoknak azonban különböző hátrányaik vannak és költségesek, miért is eddig nem tudták a fonálkötést kiszorít tani. 50 A találmány szerint az ecsetszőröknek megerősítése nagyobb számú fémből, pl. alumíniumból vagy más alkalmas anyagból álló, lazán egymáshoz sorakoztatott különálló gyűrűkkel történik, melyeket a 55 gyűrűk számának megfelelő számú ékszerű mag rögzít, melyek az ecset nyelének meghosszabbításában fekve, ezzel együtt olyként szoríttatnak be, hogy mindegyik gyűrűt a neki megfelelő ékmagékelii 60 meg úgy. hogy a szőröknek közöttük fekvői részét a»z ékhatás folytán befogja. A gyíí-> rűk itt tehát kizárólag csak ékhatással rögzíttetnek és a szőrök elkopása szerint akként oldhatók könnyen, hogy a hozzá-* 65 juk tartozó ékmagokat eltávolítjuk. A fentemlített ékmagok célszerűen kemény, nedvességgel, hőmérsékletváltozásokkal és vegyi behatásokkal szemben kevéssé érzékeny anyagból állítandók elő. 70 Az említett gyűrűk célszerűen zártak. Amennyiben azonban nyitott gyűrűket alkalmazunk, úgy oly zárászervekkel látandók el, melyek a gyűrűknek a szőrökön való megékelésekor fellépő húzóigénybe- 75 vételnek ellenállának, mert a gyűrűket az ékmagok beszorítása előtt kell zárni. A mellékelt rajz a találmány három példaképem megoldási alakját szemlélteti. Az 80
