109130. lajstromszámú szabadalom • Vasbetontartókból (vagy vastartókból és vasbetontartókból) és hordképes lemezekből vagy téglákból álló, alul sík födém, valamint eljárás e födém előállítására

Megjelent 1934. évi április hó 3-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^fim SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 10S130. SZÁM. VIII/ll. OSZTÁLY. Vasbetontartókból (vagy vastartókból és vasbefcontartókból) és hordképes lemezekből vagy téglákból álló, alul sík födém, valamint eljárás e födém előállítására. Mercz László építési rajzoló Budapest. A bejelentés napja 1933. évi április hó 10-ike. Ismeretessé váltak már az oly födémek, melyek vasbeton-hossztartókból és ezekre helyezett, hordképes lemezekből, vagy (vas- vagy vasbeton) hossztartókból, ezek 5 magassági méretén belül maradó szinten, közönként elhelyezett harántbordákból és ezekre helyezett hordképes lemezekből vagy téglákból, pl. válaszfaltéglákból állottak (1. különösen a 101.981., 103.953. 10 és 106.272. sz. szabadalmi leírásokat). Ezeknél a lemezek felső-, azaz borítólemezek voltak, de ismeretesekké váltak oly födémek is, melyeknél a lemezek vagy téglák a közöttük levő vasbetontartókkal 15 azonos magasságban, alul-felül sík lemezt képeztek, vagy pedig a magasabb tartók alsó része mentén voltak elhelyezve. Az ily födémeknél a lemezeknek vagy tégláknak a tartókkal való együttműkö-20 dését eddigelé a téglák vagy lemezek egymáshoz való illeszkedési hézagában levő habarcskitöltésbe ágyazott vasbetétekkel vagy különleges alakítású téglákkal lemezekkel igyekeztek elérni, 25 ami á szerkezetet drágította és a munka-Jsefctséget is tetemesen szaporította. A találmány szerint ily födémeknél, egyszerű lemezek vagy téglák alkalmazásával, a lemezek vagy téglák közötti vas-30 betéteket teljesen mellőzhetjük és mégis tökéletesen szilárd kapcsolatra ázzál az egyszerű móddal tehetünk szert, hogy a lemezek vagy téglák végeit egymáshoz képest eltoltan (lépcsősen vagy zeg-85 zugosan) helyezzük el, úgy, hogy a lemezek és a tartók között fogazott kapcsolat létesül, amikor is a (helyszínén készülő) tartó betonanyaga a lemezek vagy téglák végeit, vízszintes síkban körülfogja; a fogazott kapcsolattal máris elérjük, hogy 40 a tapadófelületek (s ezzel, a tapadóerő) sokszorosan megnövekednek. Ha ezenfelül pl. hornyolt téglákat vagy ultrasejttéglákat alkalmazunk, úgy az egyes téglák végei és a tartók betonanyaga közötti, 45 függélyes síkok mentén is tagozott, tehát mindkét irányban tökéletesen szilárd kapcsolatot érünk el. A találmány további része az ily födémek sajátos előállítási eljárása, mely az 50 alább ismertetett előnyökkel jár. A rajzon a találmány szerinti födém néhány megoldási példája látható. Az 1. ábra a födémet távlati nézetben, előállítása közben szemlélteti. A 55 2. ábra a hossztartókra merőleges, részleges, függélyes metszet. A 3. ábra a hossztartókkal párhuzamos, részleges, függélyes metszet. A 4. ábra metszet a 7. ábra x—x vonala 60 szerint. Az 5. ábra a vasgerendából álló hossztartók alsó részének sajátos borítását, függélyes metszetben szemlélteti. A 6. ábra a födém oly megoldási alakjá- 65 nak résaleges távlati nézete, Imelynél a hossztartók a falba befogott vasbetongerendákból állanak. A 7. ábra a födém részleges felülnézete. A 8. ábra vasbetongerendákból álló főtar- 70 tójú födém előállítását szemlélteti. Az 1. ábrán (A-val) a főtartókat, a példában vasgerendákat, (B-vel) a helyszínen készülő vasbeton-haránttartókat, (L-lel)