109117. lajstromszámú szabadalom • Berendezés cinkefehér gyártására
3Ieg.jelent 1934. évi április hó 3-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 109117. SZÁM. Xll/tl. OSZTÁLY. Berendezés cinkfehér gyártására. Zinkhütte Neu-Erlaa Ges. in. b. II. cég- Neu-Erlaa. A bejelentés napja 1931. évi január hó 14-ike. Ausztriai elsőbbsége 1930. évi január hó 21-ike. A találmány olyan cinkfehérgyártó berendezés, melyben a cinkoxidot fémes cinkgőzök elégetésével termelik. Az ilyen berendezéseknél rendszerint a cinket re-5 tortákban vagy tégelyekben megolvasztják és az elgőzölésig felhevítik s azután a cinkgőzöket a retortán vagy tégelyen kívül, a kemence nyílt fülkéiben vagy egy csatornában a szükséges levegő hoz-10 závezetése közben elégetik. A cinkoxidot vivő gázokat és gőzöket azután kanyarokon vezetik át, alibi a durvább és a fertőzmények folytán súlyosabb oxidok lerakodnak, majd nagy térfogatú leválasztó 15 kamrákba terelik, ahol a poralakú oxid főtömege lerakodik. Az oxidnak ezen kamrákban le nem rakodott' részeit végül szűrőzsákokbtm fogják, fed. Mennél tá-j volabbi helyen rakodik le a cinkfehér az 20 elégési helytől, annál értékesebb a termék, Mindezen berendezéseknél a retortáknak vagy tégelyeknek sorozata van kapcsolva egy közös oxidálótelephez és közös leválasztó kamrasorhoz. 25 Ez ismert berendezéseknek az a hátránya, hogy a kadmiumtartalmú fémcink feldolgozása esetén sárgás árnyalatú, kevésbbé értékes terméket szoléáltatnak. A termékeknek kadmiumtartalmú 30 és kadmiummentes tiszta1 termékekre való elkülönítése nem] lehetséges, mert a cink elpárologtatása nem megy egyidejűleg vagy egyenletesen végbe az összes retortákban és tégelyekben. Ennek folytán a 35 desztillálás kezdetén elpárolgó kadmium elkülönítési' céljából a retorta szájakra kis előtéteket (cinkporballónokat) kellett helyezni, amelyekben a kadmiuniítartalmú cinkgőz „cink-possiére" alakjában kon-40 denzálódott. Eltekintve attól, hogy ez a munkamód nagyon körülményes volt, a kapott kadmiumos. , cinkpor is nehezen értékesíthető kis értékű anyag volt. Ál találmány szerint e hátrányokat úgy szüntetjük meg, hogy mindegyik elpá- 45 rolog'tató készülékhez (tégelyhez vagy retortához) külön elégési kamrát és leválasztó telepet kapcsolunk, úgy, hogy mindegyik elpárologtató-készülék a hozzátartozó elégető készülékkel és oxidleválasztó- 50 készülékkel egy-egy külön egységet képez. Ez az elrendezés módot nyújt arra, hogy a „cink-poussiére" előzetes elválasztását kiküszöböljük s a cinkoxid-váladékok; frakcionált felfogása segélyével egy 55 az elégetés elején leülepedő közepes, de jól értékesíthető cinkfehér minőséget és ezenkívül egy egészen elsőrendű tökéletesen tiszta cinkfehér minőséget gyárthassunk. 60 Célszerű, ha az elégési kamrához közvetlenül csatlakoznak a hűtqk és ehhez közvetlenül csatlakozik egy zsákszűrőberéndezés, úgy, hogy a cinkoxidot vivő gázokat és gőzöket előzetes lehűtésük után 65 az oxid leválasztása céljából közvetlenül vezetjük a szűrőzsákokba. Ily módon tetemes berendezési és karbantartási költségeket takarítunk meg, mert az eddigi terjedelmes leválasztó-kainrák ellmarad- 70 nalc. A szűrőzsákok nem égnek el, mert a gázok és gőzök már a hűtőben lehűlnek, a zsákokat pedig köröskörül szabad levegő veszi körül, mely ugyancsak liűt. A rajz a találmány szerinti berendezés 75 egy kiviteli példáját szemlélteti. 1. ábra részben metszett nézet, 2. ábra az alaprajz. Az (1) desztillálókemencében foglal helyet az elgőzölendő cinket befogadó (3) re- 80
