109112. lajstromszámú szabadalom • Külső fényelektromos hatású fotocella

Megjelent 1934. évi április hó 3-án. ' MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 1G9112. SZÁM. — VH/d. OSZTÁLY. Külső fényelektromos hatású fotócella. Pressler A. E. Max gyáros Leipzíg-. A bejelentés napja 1933. évi március hó 14-ike. Németországi elsőbbsége 1932. évi március hó 14-ike. Fotocellák készítésénél a legfontosabb feladat — mint ismeretes — lehető nagy emisszióképességű fényérzékeny réteget létrehozni. Ez egyrészt azon múlik, hogy 5 a kilépési munkát csökkentsük, másrészt pedig, hogy a quantum-kihozatalt fokoz­zuk. A kilépési munkát tudvalevőleg ú. n, «műrétegek» alkalmazásával nagyon le-10 csökkenthetjük. Ezek a rétegek valamely fémes (főként ezüstből való) hordozóra felvitt elektronegatív, többnyire kémiai ve­gyületből (oxyd vagy fluorid), vagy pedig közvetlen, abszorbált oxigénből álló köz-15 benső rétegből és lehetőleg egyatomú, erő­sen elektropositív anyagú (földalkáli- vagy alkáli fém, főként cásium) fedőrétegből állanak. Az ilynemű rétegek már csekély kilépési 20 munkájuknál fogva is, igen tetemes emisz­sziót adnak; a qua,ntum-kjhozatal azonban ezeknél, eddigi alakjukban még meglehető­sen csekély. A találmány olyan műréteggel ellátott fotocella, amelynél az, elérhető' 25 quantum-kihozatal hatványozottan fokozott. De egyben ennek a cellának rétege ion­ütközéssel szemben nagyon érzéketlen, úgyhogy még parázsló-kisütésnek is ag­gály nélkül kitehető. 80 A találmány szerint a fényérzékeny ré­teg hordozójaként fém alapot használunk, amelyet a fentemlített, tulajdonképeni ha­tékony rétegeknek kémiai vagy fizikai úton való felvitele előtt érdessé tettünk. 35 Ezzel azt érjük el, hogy ez a fém alap a további kezelésnél sokkal nagyobb kémiai aktivitást nyer és hogy ennek következté­ben a legnagyobb fényérzékenységű he­lyek, nem úgy mint eddig, csak helyenként 40 lesznek a katódán elszórva, hanem az egész felület legnagyobbra fokozott elek­tronemisszió-képességet vesz fel. Ezenfelül, meglepő módon, a kilépési munka még továbbra lecsökken, aminek indokát el­eddig még kellően kideríteni nem sikerült. 45 Már eddig is javasolták fotocelláknál a fényérzékeny réteg felületét mesterségesen előállított kiemelkedések és mélyedések al­kalmazásával megnövelni. Emellett azon­ban a makroszkopikus felületnövelés és 50 a csúcshatás elérése volt a cél, míg ellen­ben a jelen eljárásnál mikroszkopikus érde­sítésről van szó, amelynél csupán a fém­alap kémiai aktivitását növeljük. A találmány szerint érdesített alátét- 55 lemez fizikai úton homokfúvóval való ke­zeléssel, vagy valamely alkalmas iszapos folyadékkal való rázással, illetve elektro­mos úton, pl. fémrészecskéknek leporlasz­tása útján állítható elő. Másrészt kémiai 60 úton, valamely érdes fedőrétegnek föl­vitele útján, vagy pedig oly módon is elő­állíthatjuk, hogy a fémes hordozóréteget először valamely kémiai vegyületté ala­kítjuk át és ezt azután megint fémes és 65 könnyen eltávolítható /leginkább gáz­alakú) alkatrészekre bontjuk. Természe­tesen az érdesítést a fémalap-réteggel együtt is állíthatjuk elő. Az érdesítés ered­ménye mindig annál jobb lesz, minél bár- 70 sonyosabb és kémiailag aktívabb lesz a hordozó réteg felülete. A találmány szerinti cellák előállításá­nak egy foganatosítási módja a következő: A szokás szerint drótalakú anódával és 75 katódát képező ezüstbádoggal felszerelt cellaedényt hozzáforrasztott szivattyúval gáztalanítjuk. Erre csekély nyomású oxigént vezetünk be és a két elektróda között pa­rázsló kisütést állítunk elő, amikor az 80

Next

/
Thumbnails
Contents