109105. lajstromszámú szabadalom • LÉghűtéses sztator-lemeztest elektromos gépek számára

vagy nagyobb fokú örvénylés keletkezik, mely a szabad áramlási keresztmetszeten áláramlló hűtőközeget ismételten összekeveri, s így a hűtőfelület mentén lévő légrétegek 5 folytonosan kicserélődnek. A felmelegedett hűtőközeg hőszigetelő hatása tehát nem tud érvényesülni s ezért nagyon hatásos hűlés keletkezik. Az irányváltozások céljából szükséges :1c-10 mezkivágások éles sarkai azonban nem­csak a hűtés szempontjából, előnyös helyi örvényképződést segítik elő, hanem — fő­leg nagyobb áramlási sebességné;! — áram­lási ellenállásokat és részükről bővé ala-15 kuló súrlódási veszteségeket is okozhatnak, mely utóbbi káros hatások csökkentésére a lemezkivágások sarkai a 4. ábra szerinti visszahajlítással vagy bármely más módon le is gömbölyíthetők. 20 A leírt kiviteli példa további feltüntetett szerkezeli részei a (8) tekercsfejek, (9) homlokpajzsok, (10) szorítócsavarok, (11) talpak és (12) talpcsavarok. Tekintettel az egész szerkezetben megnyilvánuló szerke-25 zeti könnyűségre, a (11) talpak szintén egészen egyszerű és könnyű formában, a kalitkaváz elülső és hátsó homlokoklalához erősített, illetve hegesztett, megfelelően haj­lílolt szalagvasakból vagy talpanként egy-30 egy darab teljes lemezből készülnek, me­lyeken kívülről a kapocsdeszka vagy kábel­fejek nyerhetnek elhelyezést. Az egész könnyített kalitkaváz és talp­szerkezet egyébként a találmányra nézve 35 különösebben nem jellemző, amennyiben súlyosabb (nagyobb) gépnél megfelelően megerősített, esetleg tömör sztátorállvány is alkalmazható. Ez esetben a (G) bordák megfelelő helyettesítéséről kell gondos-40 kodni, abból a célból, hogy az ezen bor­dák közötti széles axiális hűtőcsatornák ismét létesíthetők legyenek. Súlyos, öntött állvány esetén hasonló bordák az állványba is beönthetők s a megfelelő szerkezeti meg-45 oldás bármelv más esetben is könnyen megtalálható. Az 5. ábra az első főtípus oly részlet­módosítását mutatja, mely szerint a (2} hűtőlemeznyúlványok közé a lemezekkel 50 közel párhuzamos áramlási szakaszokban még további (13) lemezek vannak kisebb (e) közökkél behelyezve, melyekkel a hűtő­hatás anélkül fokozható, hogy az áramlás erősebb irányváltozásokkal s ezzel az áram-55 íási ellenállások növekedésével járna. A 6—7. ábrák szerinti második főtípus­nál az előzőkkel szemben az a különbség mutatkozik, hogy az áramlás útjába nem az aktív vasból kinyúló egyenkénti leme­zek, hanem több szomszédos lemezből álló 60 lemezkötegek vannak állítva, közöttük is­mét bizonyos (d) szabad közzel. Az eltolt átáramlási nyílások az egyes lemezkötegek­ben példaképpen, mint zárt (14) csatornák vannak kiképezve, mimellett ezek a fen- 65 lebbiek szerint természetesen teljes kivágá­sokkal (horonyalakban) is létesíthetők, a zárt csatornának azonban az az előnye van, hogy általa a hűtőfelület növelhető, mint­hogy ez esetben a csatorna (15) oldalfalai 70 is hűtőfelületet képeznek. Ezen felülete­ken kívül további hűtőfelületekként most is érvényesülnek az egyes lemezkö Legek­nek az áramlás haladási irányára merő­legesen álló hoinlokfclülctei, míg a zeg- 75 zugos átáramlási út a lamináris áramlás létrejöttét akadályozza meg s ezzel, a hűtő­hatást saját részéről is fokozza. A 8—9. ábrabeli változatnál a (d) köz teljesen mellőzve van s erre váló tekintet- 80 tel a kiképzés az átáramlás lehetővé tétele céljából olyan, hogy a váltakozva eltolt (16) csatornák egymást végeikkel túlfedik. Ezzel az átáramlás kevésbé van zeg-zugos pályára kényszerítve s kisebb a homlok- 85 felületeknek hűtőfelületek gyanánt való ér­vényesülése is, mivel szemben azonban a csatornafalak összfelülete s egyúttal a hű­tőtérbe nyúló hőátadó vastérfogat nagyobb. Bármelyik kiviteli példáná!! további vál- 90 tozatok létesíthetők a hűtőközeg be- és el­vezetési helyének megválasztása szerint, így pl. az áramlás történhetik ugyanegy irányban egyetlen áramban úgy, hogy az egyik homlokfelületnél a közeg be-, a má- 95 siknál pedig kilép, történhetik azonban két egymással szemben haladó áramban is oly módon, hogy a közeg mindkét hom­lokfelületnél belép s a burkolat, illetve az aktív vastest hengerpalástjának kö- Í00 zépső zónájában közösen kilép. Maguk a hűtőáramlás létesítésére szol­gáló szívó-, illetve kompressziós berende­zések, pl. a gép tengelyére szerelt ventilá­torszárnyak, stb. önmagukban ismeretesek 105 lévén, a találmány tárgyán kívül esnek. A dolog természetéből következik, hogy a leírt s a védelem alá tartozó hűtőberen­dezések elektromos generátoroknál épp úgy, mint elektromotoroknál, alkalmazást no nyerhetnek. Szabadalmi igények: 1. Léghűtésű sztátorlemeztest elektromos gépekhez, jellemezve a lemeztest hűtő- 115 terében kiképzett, hűtőfelületekelt szol­gáltató oly terelőelemekkel, melyek a lényegileg axiális irányú hűtőáramlást

Next

/
Thumbnails
Contents