109095. lajstromszámú szabadalom • Mesterséges kemény kőzet és gyártási eljárása
ma jd 1 vagy Vá napig permetezzük s most már a felületet ugyancsak géppel finom, közepes és egész finom karborundumro.al vagy korunddal köszörüljük, míg 5 végű bágyadt fény mutatkozik. A köszörülés után a köszörült felületben a, lecsiszolt keménykőzetszemcsék 1 mm törtrészével magasabb szintben vannak, mint az őket közrefogó cementmassza 10 felülete. Ezt a szintkülönbséget, vagyis a szemcsék közötti sekély vályúkat nitrooellulózlakkal (pl. dukólakkal) töltjük ki. Ehelyett nitrooellulóz- vagy sellakkitteket, pl. sellak, kopál, aszfalt, grafit, 15 antracit, gránit porának keverékét vagy hasonló gyantakitteket is használhatunk. Ezek az anyagok sötétfeketék, elég kemények és tömény savval szemben is bizonyos fokig ellentállók, úgy, hogy a már *20 aránylag saválló cementrétegen járulékos saválló védőréteget alkotnak s minthogy fekete színük a gránitszeimosék színéhez alkalmazkodik, sötétfekete, fényezhető és tartós felületet kapunk. 25 Kívánatra a lakkréteg felvitele után még fényezővízzel vagy pasztával, vagy fényezőporral tükörfényességig fényezhetünk. Természetes fekete szienitek, gabbro, 30 labrador, stb. utánzatok készítésekor ugyanígy járunk el, csak a megfelelő kőzet szemcséit használjuk. Minthogy a lakkréteg a felületen a cementet teljesen eltakarja, a cement színétől függetlenül, tet-35 szés szerinti színű, akár pl. fehér gránitutánzatokat is gyárthatunk. Ha barna svéd gránitot kell utánozni, akkor a már említett kikenés és olyan mérvű köszörülés után, hogy a kőzetszem-40 esék valamivel magasabban feküdjenek, mint a cementfelületek, karborundumkoronggal köszörülünk tovább, mely a gránitszemeséket a cementmassza síkjáig köszörüli le. Minthogy a timföldoement 45 barna színe megközelíti a barna svéd gránitét, további színezési műveletre nincs szükség. A műkőben lévő kőzetszemcsé k et pl. finomra iszapolt karborundummal, trippel-50 földnek nevezett kovaföldféleséggel, ónhamuval, stb. éppen úgy csiszoljuk fényesre, mint a természetes kőzetet. Ezt a fényesre csiszolást célszerűen a pórusok kitöltése előtt végezzük s ezután mlég a ki-55 töltött cementfelületet fényezzük. Tim f öld cemen te t durva, közepes és finom kaviccsal vagy kőműveshomokkal már használtak gyorsan kötő és fagybiztos betonok készítésére, pl. pillérek, boltvállak, géptalpazatok, csővezetékek, csa- 60 tornák, cserzővermek, kémiai anyagtartályok, stb. létesítésénél. Természetes kövek utánzására azonban durva töredékek vagy gömbölyű szemcsék, mint kavics és homok, alkalmatlanok. 65 A 609.550 francia szabadalom olyan eljárást ismertet a kerámiai áruk felületére emlékeztető fényes cementkövek gyártására, melynél a timföldeementhabaresot fényes vagy zománcos, a cementnek ellent- 70 álló, pl. üveg-, porcellán-, fémfelületekre öntjük ki s így hagyjuk megkeményedni, & megkeményedett darabok felülete tükörfényes lesz. Az ilyen eementkövek gyártásánál a cementhez adalékokat, pl. homokot, 75 tetszés szerinti szemcséket, kőzúzalékot, fémhulladékot, rostokat, aszbesztport, stb. is keverhetünk, továbbá festékeket is. Ilyen módon a felületet pl. márványhoz hasonlatossá tehetjük. Az ilyen gyártmá- 80 nyok azonban sohasem mutathatják a természetes keménykőzet külsejét, mert külső rétegük mindig cementből áll. Még ha mutatkozik is a felületen itt-ott valamilyen adalék, ez semmiesetre sem mutathatja a 85 természetes keménykőzet jellegzetes kristályszerkezetét. Emellett természetesen a cementből álló felület nem olyan ellentálló, mint a találmány szerinti műkövek felülete. A természetes kőzethez hasonló 90 felületű, felszínén átmetszett kőzetszemcsefelületeket mutató mesterséges keménykő gyártását csak az az új felismerés tette lehetővé, hogy a keménykőzetszemcséket timföld cementtel olyan erősen lehet le- 95 kötni, hogy az így készült munkadarabot a természetes keménykőzet megmunkálásánál szokásos módokon lehet megmunkálni. Szabadalmi igények: 100 1. Timföldeementtel és ásványi szemcsékkel készült mesterséges keménykőzet, melyet az jellemez:, hogy felületét túlnyomórészt a k emén ykőzet-szemcséknek ebben a felületsíkban fekvő sík 105 felületei alkotják, mimellett a timföldcementtel egymáshoz kötött keménykőzetszemcsék célszerűen 10 mm-nél kisebb átmérőjűek. 2. Az 1. alatti mesterséges keménykőzet 110 változata, melyet az jellemez, hogy a kötőanyag (timföldcement) a felületről el van szorítva és időjárásálló, célszerűen színtartó és fényezhető bevonattal fedett, 115 3. Eljárás az 1. és 2. alatti mesterséges keménykőzet gyártására, (melyet az