109082. lajstromszámú szabadalom • Előkamra, ennek űrös terében elhelyezett maggal, különösen nyersolajhatású égési erőgépekhez

Megjelent 1934. évi április hó 3-án. MAGYAR KIRÁLYI l^H SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 109083. SZÁM. — Vd/2. OSZTÁLY. Előkamra, ennek firös terében elhelyezett maggal, különösen nyersolajhajtású égési erőgépekhez. Dalinler Benz A. G. cég- Stuttg-art—Untertürkheim. A bejelentés napja 1933. évi február hó 17-ike. Németországi elsőbbsége 1932. évi március hó 5-ike. A találmány különösen nyersolajhajtású égési erőgépekhez való előkamra, ennek ürös terében elhelyezett maggal. A találmány szerint a magot az előkamrá-5 ban, illetve az ezt egészen vagy részben kibélelő beitétdarabban vezetjük és ettől függetlenül, pl. karok vagy más szervek útján, az előkamra falában, illetve a betétfalban ágyazzuk. .0 Ezzel az elrendezéssel megakadályozzuk azt, hogy a mag, mely az akadályokba ütköző hőelvezetés folytán az előkamra falához,, illetve a külső betétköpenyhez képest aránylag erősen felhevül 15 és nagyobb mértékben terjed ki, mint ezek, illetve mint a magot a betétdarabbal az eddigi elrendezések szerint összekötő hidak, — ezeket a hidakat túlságosan igénybe vegye és rajtuk repedéseket 20 okozzon. A magnak a találmány szerinti független ágyazása következtében ellenben a mag és a hidak egymástól függetlenül terjedhetnek ki anélkül, hogy túlnagy feszültségek lépnének fel. A magot 25 a betétnek, illetve a központosító vagy vezető gyűrűnek furatába célszerűen akkora játékkal, pl. tolóillesztéssel helyezzük be, hogy a mag, különösen hosszirányban, de különösen harántirányban 30 is, a vezeték befolyásolása nélkül vagy csak lényegtelen befolyásolásával terjedhessen ki. Az, eddigi kiképzéseknél helyezték ugyan már a belső magot ilyen befelé 35 nyúló gyűrű alakú toldat furatába, de ez sajtolással történt, úgy hogy a magnak nem volt szabad kiterjedési lehetősége és így a hidakat veszélyeztető feszültségeket nem lehetett elkerülni. A mellékelt rajz a találmány szerinti 40 előkamra három foganatosítási alakját példaképen tünteti fel. Az 1., 3. és 5. ábrák függélyes metszetek. A 2. és 6. ábrák a mag felülnézetei. A 4. ábra metszet a 3. ábra A—B vonala 45-szerint. Az első foganatosítási alaknál (1. ós 2, ábra) az (a) hengerfejben a (b) előkamra foglal helyet, melybe a (c) fúvóka torkol. AZÍ előkamrának a fő égésitér felé irá- 50> nyúló alsó részéit a (d) betét béleli ki, melynek gyűrűalakban befelé nyúló, (f) furatokká! áttört (e) toldata és az előkamrát lezáró kúpos (g) pereme van. A gyűrűalakú (e) toldat központos furatábai 5&többé-kevésbé lazán helyezzük be a lefelé kúposán kihegyezett (h) magot, melyet az (i) híd vagy karok révén a betétdarab (k) hasítékaiban, a központosító (o) toldattól függetlenül függesztünk fel. A ka- 60-rok megerősítése tetszőleges módon, pl. a hiaisítékvégek összeszegecselésével stb. tör-' ténhetik. Ezzel az elrendezéssel az (e) toldatnak, illetve az (f) furatok között képződő (1) áthidalásoknak a (h) mag hőki- 65-terjedése folytán bekövetkező túlnagy] igénybevételét elkerüljük és a hidak megrepedésének veszélyét kiküszöböljük. Hasonló foganatosítási alakot tüntet feli a 3. ós 4. ábra. Itt azonban a külön 70 gyűrűalakú toldatot elhagyjuk és ehelyeitt a (h) magot közvetlenül az (f) nyílásokat határoló (1) nyúlványok vezetik-Az (i) karokat az előkamra falának (m) pereme tartja, melyhez a betétet hozzá- 75 csavaroljuk. Az (m) perem helyett, pl. csavarkötést is használhatnánk, mely