109064. lajstromszámú szabadalom • Villamos izzólámpa, melynek világítóteste a tantálnak, vagy más a vanádium csoporthoz tartozó fémnek a karbidjából áll, valamint eljárás e lámpa izzótestének az előállítására

sem a tantálkarbidbevonatnak, sem a szénmagnak vegyi átalakulás folytán bekövetkezhető pusztulása nem léphet fel, sőt ellenkezőleg, fémes tantálnak a tantáílkarbid-5 ból való esetleges helyenkénti képződésénél ez a fém a mag széntartalma révén mindjárt karbiddá regenerálódik. A szénnek jóval a tantálkarbid olvadási hőfoka fölötti olvadáspontja van és így a felheví-10 tés mértékét a Lantálkarbid sajátsága szabja meg. A találmány szerint létesített tantálkarbidvilágítótestek rendkívül egyenletes felületi réteggel állíthatók elő, mely még 15 azt is lehetővé teszi, hogy az alkalmazott szénmag mechanikai tulajdonságait megtarthassuk. Ha gondoskodunk arról, hogy a tantálkarbidbevonat a szénmagot minden ponton, tehát végig összefüggő rétegben 20 fogja körül, úgy ezzel a szénszál szétporlódását biztosan meggátoltuk, még az esetre is, ha az alkalmazott hőmérséklet még oly magasan volna is ama hőfok fölött^ amelyen ez a szénszál szétporlódna, azaz, 25 ha pl. vákuumban szabadon volna elhelyezve. Amennyiben a szénmag üzemkörben a tantálkarbidréteg regenerálására felhasználódnék, ez a világítótest üzemképességére semilyen káros hatással sem volna. 30 Még ha a szénmag, hosszú üzemidő után, tantálkarbid képződésére jórészl, sőt esetleg egészében fel is használódnék, úgy az ekkor létesülő tiszta tanlálkarbidszálnak még mindig elegendő rugalmassága van 35 arra, hogy iparilag használható maradjon. A hőintenzilás fokozására a fémkarbidbevonat hordozójául alkalmazol! szénszálat előállítása közben spiralizálhatjuk vagy akként hozhatjuk szorosan egymás mellett 40 lévő hurkok alakjára, hogy a kész világítótestben a hő felhalmozódása, illetve az egyes menetek kölcsönös felhevítése menjen végbe. Az izzószál ez alakítása különösen akkor bizonyul előnyösnek, ha a 45 lámpában gáztöltést alkalmazunk, mely ebben az esetben előnyösen ncmesgáztöltés. Általábanvéve ilyen gáztöltés, különösen nemesgáztöltés. mindig ajánlatos, mert a fémes tantálnak a lanlálkarbidból, a Müle-50 ten való disszociáció révén bekövetkező képződési lehetőségéi, mely ugyan ebben az esetben magábanvéve igen csekély, még további mértékben csökkenti. Tantálkarbidból állló világítótestnek a 55 találmány értelmében való előállílásál előnyösen akként foganatosítjuk, hogy szénszálra, mint magra, mindenekelőtt tanlált, fémes alakban, végig összefüggő, szilárdan tapadó bevonat alakjában csapatunk le és ezután, az eljárás további szakában, e fé- 60 mes tantált tantálkarbiddá alakítjuk át. Hogy előbb a fémes tantált a szénszálra lecsapathassuk, e végből e szénszálat megfelelő, pl. tantálhalogéntartalmú atmoszférában hevítjük, amikor a fém magában- 65 véve ismert módon a gázfázisból az izzó szénszálra csapódik. Előnyös az eljárás e szakában a szénszálat nem túlságosain; magasra hevíteni, hogy a tiszta tantálfémből csupán egyenletes, homogén, szí- 70 lárdan tapadó bevonat létesüljön anélkül, hogy már karbidképződés is bekövetkezzék. Miután a tantálfémbevonat szükséges sűrűségét és vastagságát elértük, a tantálfémet szén hozzávezetésével karbiddá 75 alakítjuk át. Az ehhez szükséges szenet akár kizárólag a szénmagból vételezhetjük, akár pedig, legalábbis jórészt, kívülről vezethetjük a tantálra. Az utóbbi esetben a fémes tantállal bevont szénszálat, hevítés 80 közben, egy vagy több szénvegyületet tartalmazó atmoszférának tesszük ki, míg a karburáláshoz szükséges szénnek csupán a szénszálból való felvételezése esetén ezt a tantálbevonalú szénszálat nemesgázatmosz- 85 férában vagy vákuumban hevítjük. Az a hőmérséklet, amelyen a tantál a szénnel reagál, kb. 1200—1G00 C fok, amit akár ellenáll áshevítéssel, akár pedig kemencében való hevítéssel idézhető elő. A hevítés óva- 90 tosan és lassan foganatosítandó, nehogy a tantálfém elgőzölögjön, még mielőtt tantálkarbid képződött volna. Különös óvatossággal kell eljárnunk akkor, ha a hevítést vákuumban végezzük, míg nemesgáz- 95 atmoszférában való hevítéskor a tantálfém cJgőzölgési veszélye sokkal kisebb. A tantálbevonatot hordó szénszálnak széntartalmú atmoszférában való hevítésekor az eljárást a felbontandó szénvegyületek- 100 nek (előnyösen szénhidrogéneknek) kellő kiválasztásával és a hevítés módjával akár úgy vezethetjük, hogy a szén szolgáltatására úgy a széntartalmú atmoszférát, mint a szénmagot is tetemes mértékben vesszük 105 igénybe, akár pedig akként, hogy a tantál széniéivé tele kizárólag vagy legalább is legnagyobbrészt csupán a széntartalmú atmoszférából menjen végbe. A kívülről, illetve egyidejűleg belülről és kívülről való 110 karburáló módszer a csupán belülről való karburái ásnál azért tekinthető c'őnyösebbnck, mert az előbbi a szénmag felületét jobban kiméli. Magától értetődik, hogy a szénszál a 115 tantállal való bevonás előtt a leggondosabban gáztalanítandó és tisztítandó, nehogy a bevonatot a szénszálból a hőmérséklet