109063. lajstromszámú szabadalom • Eljárás városi gáz fejlesztésére bitumenes szeneknek függélyes kamrakemencékben végzett ki- és elgázosítása útján

i Megjelent 1934. évi április hó 3-án. IA6TAR KIRÁLYI ®|jl|| SZABADALMI BIRÓSlfl SZABADALMI LEÍRÁS 109063. SZÁM. — Il/'e. OSZTÁLY. Eljárás városi gáz fejlesztésére bitumenes szeneknek függélyes kamrakemencékben végzett ki- és elgázosítása útján. Didier Werke A. G. Berlin-Wilmersdorf. A bejelentés napja 1933. évi március hó 28-ika. Németországi elsőbbsége 1932. évi április hó 16-ika. Barnaszén vagy hasonló bitumenes tüzelőanyagok desatillálásakor nagymennyiségű vízgőz mellett olyan lepárlási gáz keletkezik, mely nagy szénsavtartalma és 5 ezánt kis fűtőértéke, valamint nagy fajsúlya miatt városi gázként nem használható fel. Ezenkívül rosszul értékesíthető kátrány is keletkezik, mely sok telítetlen szénhidrogént, különösen fenolokat tartal-10 maz és ezért igen kevéssé alkalmas arra, hogy kátrányolajokká feldolgozzuk. Hogy barnaszén vagy hasonló bitumenes tüzelőanyagok desztillásásakor alkalmas városi gázt kapjanak, javaslatba hoz-15 ták a gázok vagy gőzök alakjában kelet-Ikjező deszitillálási termékek olyan ielszívását a lepárlási térből, melynél azok a töltetnek már teljesen vagy részben kigázosítoitt, magas hőfokra hevített részein 20 kénytelenek áthaladni, mire a vízgőz hatása alaitt legnagyobbrészt vízgáz képződik, az izzó desztillálási maradók szene a szénsavat szénoxiddá redukálja, a kátránygőzök pedig részben krakkolódnak és 25 állandó gázokká alakulnak át. Minthogy azonban a krakkolást ily módon nem lehet maradéktalanul elvégezni, azért a gázokat még külön krakkoló berendezkedésekbe vezették, melyekben azo-30 kat a krakkolóterek külső vagy belső fűtésével tovább krakkolták. Ismeretes továbbá a krakkoló berendezés egyesítése a kigázosító kamrával, pl. a függélyes kamra homlokoldalain alkal-35 mázott, függélyesen emelkedő csatornák: útján, melyeket a kamrával együtt egy és ugyanaz a fűtőberendezés egyenletesen fűt. Ezeknek az ismert berendezéseknek azonban az a hátrányuk, hogy amennyiben a krakkoló berendezéseket a dosztil- 40 láiló kamrától elkülönítve rendezték el, külön fűtésre volt szükségük, nagy hőfogyasztás'sal; amikor padig a krakkoló berendezéseket szervesen összekötötték a desztilláló kamrával, nem volt meg a sza- 45 bályozás lehetősége, úgy hogy ebben az esetben csak elégtelen befolyást lehetett gyakorolni a krakkolásra és ezzel valamely meghatározott, kívánt gázminőség (fűtőérték, fajsúly, stb.) elérésére. 50 Ezek szerint az eddig ismert ilyenfajta berendezéseknél vagy elégtelenül uralták a krakkolás folyamatát, vagy pedig nagy hőfogyasztásra volt szükség. A deszitillálási gáz mineműségét és egyenletességét 55 biztosító feltételek azonban — amennyiben a gázt mint városi gázt akarjuk felhasználni — fűtőérték, fajsúly és az inersz alkatrészek menyisége tekintetében igen szigorúak. A fűtőérték csak igen 6,0 szűk határok közt ingadozhat és a fajsúly, valamint az, inersz alkatrészek (Na + COs) mennyisége bizonyos maximális értéket nem haladhat meg. Barnaszén ki- és elgázosításakor, városi 65 gáz előállítására, a fejlesztett gáz mineműségét és egyenletességét biztosító ilyen feltételek betartása csak a fejlesztőberendezéstől elválasztott külön krakkoló berendezésekkel volt biztosan megvalósít- 7Q ható, melyek azonban természetesen nagyobb hőfogyasztást igényelnek és ennélfogva a gáz előállítási költségeinek növekedését okozzák. A találmány ezeket a hátrányokat ki- 75 küszöböli és lehetővé teszi, hogy a krakkolást a kigázosító kamrával közvetlenül összekötött krakkoló berendezésben, kisebb