109060. lajstromszámú szabadalom • Gramofóntű

Megjelent 1934. évi április hó 3-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 109060. SZÁM. — IX/d. OSZTÁLY. Gramofontű. Simonffy József postatiszt és Marnitz Béla órásmester Budapest. A bejelentés napja 1933. évi április hó 26-ika. Az általánosan használt grammofontűk hegye több, kevesebb használat után meg­kopik, a kopással rohamosan növekedvén a kopási felület szélessége, ráfekszik a 5 hanghullám képeit hordozó lemez vájat két partjára s ezáltal akadályozva lévén a megfelelő rezgésben, további használatra alkalmatlanná válik. A következőkben leírt találmány (1. 10 ábra) a lemezvájat szélességének megfe­lelő vastagságú acélszál (a) használatát oly­képen teszi lehetővé, hogy az, az egyik vé­gén hasítással szorítópofákká kiképzett hü­velybe (b) helyezve abból a pofák közül 15 kiáll s mindaddig alkalmas a hangrezgé­seknek a membránra való átvitelére, amíg a kiálló acélhuzal, illetve tűvég, el nem kopik, azaz, el nem fogy. A szorítópofákig elkopott acélhuzal a 20 hüvelyben végig nyúló tartalékból a pofák­nak a szorító nyomás alól való felszabadí­tása után könnyed mozdulattal pótolható s tekintve, hogy ez a pótlás, figyelemmel a hüvelyben elhelyezett acélhuzal hasznos 25 hosszára, cserélés nélkül legalább húsz­szor ismételhető, a lemez használt vagy új állapotjához képest 600—1000 felvétel el­játszására válik alkalmassá. Az acélhuzalt magába foglaló hüvely (2. 30 ábra) száraz, illetve a tűtartóba (c) illesz­tendő része egy, vagy két szembenfekvő ol­dalon hosszirányban a tengely felé irányuló felhasítást szenved (d) azon célból, hogy az abban elhelyezett acélhuzal a 90°-ra meg-35 hajlított és a hasításon kinyúló vége (e) által kézzel, minden nehézség nélkül mind­két irányban mozgatható legyen. Ezen meg­oldás azért fontos, mert egyrészt ez teszi lehetővé a kopásnak, illetve rövidülésnek a tartalékból való egyszerű pótlását, más- 40 részt módot nyújt az acélhuzal minél na­gyobb hányadának fenti célra való elhasz­nálására. Minthogy az a tű, mely már használat­ban volt, a már meglévő kopási síkja alatt 45 a hossztengely körüli irányban el nem mozdítható anélkül, hogy annak vésőszerű éle a lemezben kárt ne tegyen, szükséges valami szerkezeti megoldással biztosítani annak lehetőségét, hogy a hüvely a gram- 50 mofon tűtartójából való kivétel után, az oda való visszahelyezés alkalmával mindig ugyanazt a helyzetet foglalja el. Ezen célt szolgálja (3. ábra) a hüvelyszár egyik ol­dalának laposra reszelése, (f) esetleg fél- 55 mély furatokkal való ellátása, vagy végig való felmarása, melyek alkalmasak arra, hogy a grammofon tűtartója csavarorsójá­nak kúpos vége, (g) mindig ugyanolyan helyzetben rögzítse a hüvelyt. 60 Szabadalmi igények: 1. Grammofontű szerkezet, melyet jelle­mez, hogy a hangvájat szélességének megfelelő vastagságú aoélszál használa­tát olyképen teszi lehetővé, hogy az az 65 egyik végén szorítópofákkal ellátott hü­velyben van elhelyezve. 2. Az 1. igénypontban védett grammofontű kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a hüvely szára fel van hasítva. 70 3. Az 1. igénypontban védett grammofontű

Next

/
Thumbnails
Contents