109059. lajstromszámú szabadalom • Eljárás növényi anyagoknak építőipari és egyéb műszaki célokra való felhasználására

Megjelent 1934. évi április hó 3-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIRÓSÁ6 SZABADALMI LEÍRÁS 109059. SZÁM. — YlII/a. OSZTÁLY. Eljárás növényi anyagoknak építőipari és egyéb műszaki célokra való felhasználására. Szeiler Emil szigorló orvos Budapest. A bejelentés napja 1933. évi január hó 26-ika. A találmány eljárás szálas, növényi anyagoknak mindennemű építőipari és egyéb műszaki célokra való felhasználására és lényege abban van, hogy a szálas, növényi 5 anyagokat lemez- vagy tömbalakra összesajtoljuk, összesajtolt állapotukban rögzítjük iés az így nyert lemezeket, illetve tömböket vagy ily állapotban használjuk fel, mint építőelemeket tetszőleges építőipari, 10 illetve egyéb műszaki célokra, pl. hő- és hangszigetelésre vagy pedig azokat, rögzítés után, még valamely kötőanyaggal vagy telítőanyaggal, vagy pedig mindkettővel kezeljük, ami a lemezek, illetve tömbök szi-15 lárdságát, vízhatlanságát, szigetelőképességét vagy más kívánt tulajdonságát íöveli. A találmány szerinti eljárásnál tehát a szálas, növényi anyagokat nem mint töltőanyagokat vagy adalékanyagokat adjuk 20 valamely építőanyaghoz vagy anyagkeverékhez azért, hogy annak tulajdonságát befolyásoljuk, hanem a szálas, növényi anyagokat, összesaj tolással és rögzítéssel, építkezési alapanyaggá alakítjuk, amely-25 hez töltőanyagok vagy telítőanyagok csak eseténként és csak mint az alapanyag egyes tulajdonságait befolyásoló adalékanyagok járulnak. : Oly szálas, növényi anyagok, amelyek 30 felhasználására a találmány szerinti eljárás vonatkozik, pl. a következők: nád, gyékény, káka, sás, szalma, növényi kórók, kukoricaszár, rőzse, venyige, vessző, gyaluíorgács, fagyapot és faháncs. 35 E szálas növényi anyagokat összesajtoljuk (pl. dm2

-ként 10—12 kg sajtolónyomással), összesajtolt állapotukban pedig különbözőkép rögzíthetjük. A gyakorlatban bevált rögzítési módok többek között: a dróttal vagy más kötözőanyaggal való kö- Í0> tözés, a ragasztóanyaggal való összeragasztás, a varrás és a szegezés. Kötőanyagok, illetve telítőanyagok, amelyeket az összesajtolással és rögzítéssel nyert építőelemekhez adagolhatunk, pl. a 45-következők: vízüveg, gipsz, meszes anyagok, cement, bitumen, kátrány, szurok, gyantás anyagok és emulziók. Ez anyagokat külön-külön vagy tetszőleges összetételben adagoljuk a szálas, növényi anyagok- 50 ból készített építőelemekhez és pedig egyszerű bevonatként vagy pedig a szálas, növényi anyagok közé sajtolva vagy azokat velők telítve. Az eljárás foganatosításánál az építő- 55; elemeket vagy a helyszínén készítjük el és használjuk fel, pl. építkezéseknél, falnyílások kitöltésénél, szigetelési munkálatok1 nál vagy pedig előre készítjük el, tömör vagy üreges tömbökbe vagy lemezekbe saj- 60 tolva és a kívánt szilárdítóanyaggal vagy telítőanyaggal vagy mindkettővel kezelve. Az egyes építőelem eket az építőiparban szokásos, bármily módon illeszthetjük vagy köthetjük egymással össze, pl. dróto- 65 zással, vaskapcsokkal, szegekkel, ragasztóvagy kötőanyagokkal, mint gipsszel, mészhabarccsal, cementtel, szurokkal vagy bitumennel és a felületeket simíthatjuk, vakolhatjuk, falkárpittal vonhatjuk be, fest- 70 hetjük vagy más tetszőleges ismert módon díszíthetjük. Az eljárás, a többi között, a következő célokra hasznosítható: falazati anyag előállítására építkezéseknél, a helyszínén 75 vagy előre elkészített tömbök vagy üreges testek alakjában; közfalak készítésére a helyszínén vagy