109051. lajstromszámú szabadalom • Vastetőváz

Megjelent 1934. évi április hó 3-án. MAGYAR KIRÁLYI S^ffl® SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 109051. SZÁM. — VIII/b. OSZTÁLY. Vastetőváz. Dr. Katona Fülöp mérnök Budapest. A bejelentés napja 1933. évi február hó 28-ika. A találmány szerinti szerkezettel igen előnyöisen lehet különösen szabadon álló, családi házakhoz való vastetőket készíteni. 5 A mellékelt rajz 1. ábrája a szerkezet egyik metszetét mutatja, a 2—5. ábrákon a találmány szerint kivitelezett néhány tetőnek alaprajzi idomát 0 láthatjuk, végre a 6. és 7. ábrák a tető keresztmetszetét és hosszmetszetét ábrázolják. Az 1. ábrán látható kivitel szerint a tetőnek (5) faszaruit a (3) vasdueokkal megj támasztott (1) vasszelemenek hordják, melyek a padlásfödém (4) vasgerendájára támaszkodó (2) vasoszlopokon nyugszanak. Szabadon álló családi házaknál azonban ez az elrendezés megváltozik, ezeknek ) a szabadon álló családi házaknak tetőzete ugyanis rendesen le van kontyolva (lásd 2. ábra). Ha már most a kontyoknak (7) éilszaruit a tetőnek (10) vas gerincszelemenével, pl. hegesztés útján, mereven ösz szekapcsoljuk, úgy olyan térbeli keretszerkezetet kapunk, melynek felső fejJ gerendáját a (10) gerincszelemen képezi, szárait pedig a négy (7) élszaru. Az élszarukat, közepük táján, az (1) szelemen támasztja alá, végeik pedig a főfalra támaszkodnak. A tetőidom ereszvonala (6)-tal van megjelölve. A keretszerkezet alakja, a tetőidomnak megfelelően, mindig más. A 3. ábrán „L" alakú épület tetőidomának felülnézete látható. Itt a keretszerkezet részei, a fentieken kívül, még a (8) vápaszaru, a (9) emelkedő gerincszelemen és a (11) csonka szaru. A 4. ábra keresztalakú épület tetőidomát mutatja, melynél a vaskeretszerkezet a négy (8) vápaszaruból és a (11) szarupárból áll. Mindezeknél a megoldásoknál a vasszaruk, közepük táján, az (1) vasszelemenre támaszkodnak. A keretszerkezet a vasszelemenekkel 45 együtt képezi a vastető vázát, mely a tető (5) faszaruinak alátámasztására való. Ugyanezt a vastetővázat azonban úgy is előállíthatjuk, ha a keretszerkezetet az (1) szelemenekkel olyan kapcsolatba hoz- 50 zuk, hogy ne a szelemenek támasszák alá a keretet, hanem megfordítva, az (1) szelemenek nyugodjanak a kereten. A 2., 3. ós 4. ábrák szerinti rajzok az, utóbbi elgondolás mellett is helyesek. A keretszer- 55 kezeltet ebben az esetben csak a főfalak támasztják alá. Ha a szabadon álló ház nagyobb terjedelmű, úgy azt az elrendezést kell alkalmazni, mely alaprajzban az 5. ábrán, ke- 60 resztimetszetben a 6. és hosszmetszetben a 7. ábrán látható. Ilyenkor a (7) vas élszarukat nem viszszük fel a gerincig, hanem a gerinc alatt (12) keretet létesítünk és a (7) élsz aruk, 65 felső végeikkel, e (12) keret sarkaira támaszkodnak és azokkal mereven, pl. hegesztéssel vannak kapcsolva. Az élszaruk alsó végeikkel vagy az épület falsarkaira támaszkodnak, vagy, miként az az 5. áb- 70 rán is látható, csak az (1) szelemenekig érnek. Ez utóbbi esetben még külön (13) és (14) támoszlopokat kell alkalmazni, melyek az épület külső falaira támaszkodnak. 75 Itt is merev térbeli keretszerkezetet kapunk, mely a felső (12) és az alsó (1) keretből áll, melyeket a (7) élszaruk kapcsolnak össze, továbbá a (13) és (14) lábakból,