109044. lajstromszámú szabadalom • Elektron sugárcső hangosfilm célokra vagy másefélékhez

Megjelent 1934. évi április hó 3-án. MAGYAR KIRÁLYI JHHgKL SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 109044. SZÁM. — VH/d. OSZTÁLY. Elektronsugárcső hangosfilm célokra vagy máseféléhez. Allg-emeine Elektricitáts-Gesellschaft cég- Berlin. A bejelentés napja 1932. évi december hó 3-ika. Németországi elsőbbsége 1931. évi december hó 5-ike. Hangos filmcélokra való elektronsugárcsöveknél, amelyeknél az elektronsugár vezérlése úgynevezett Wehnelthengerrel történik, ezt a vezérlőhengert eddig az elek-5 tronsugárcső anódája és katódája között rendezték el. Ilyen henger segítségével ugyan az elektronsugár intenzitásának elegendő mérvű vezérlése lehetséges, azonban az erre szükséges vezérlőfeszültségek 10 aránylag nagyok. A találmány szerint már most oly elrendezést alkalmazunk, amelynél a vezérlőhenger a katóda felől tekintve, az anódán túl van. Ennek az elrendezésnek előnye 15 az, hogy lényegesen kisebb vezérlőfeszültség szükséges a vezérlőhengeren, mint az ismert elrendezésinél arra, hogy ugyanoly mértékű vezérlést érjünk el, miáltal a hangos filmfelvételre szükséges erősítő csövci-20 nek számát csökkenthetjük. A mellékelt rajz a találmány példakónti foganatosítási alakját szemlélteti. Az (1) elektronsugárcsőnek (2) katódája és (3) anódája van. A szemléltetett pél-25 dánál a (2) katóda nikkelcsövecske, melynek az anóda félé fordított (4) végén emittáló anyaggal borított ürege van és melyet az (5) hevítőcséve hevít. Az anóda pl. fémbádoglemez, amelyben az elektronok 30 számára a központos (6) kilépőnyílás van. A találmány szerint már most a fém-Mdoglemezből való (7) vezérlőhenger a ff (2) katóda felől tekintve, a (3) anódán túl van. A (7) henger a (8) fluoreszkáló 35 ernyőre érő elektronsugár vezérlését lényegesen kisebb vezérlőfeszültségekkel teszi lehetővé, mint a katóda és anóda között elrendezett eddigi vezérlőhenger. Ha a cső, mint ez rendszerint szokásos, 40 gázzal, pl. argonnal vagy higanygőzzel van töltve, a (3) anóda és a (7) vezérlőrács áramvezetékeit célszerűen a (9), illetve (10) szigetel őcsövecskékkel vesszük körül, hogy nem kívánatos melllékkisülések ne keletkezzenek. 45-A találmány szerinti elrendezésnél esetleg még a szokásos (9') Wehnelt-hengert is alkalmazhatjuk, mely meghatározott értéken megmaradó potenciálon, előnyösen a katóda potenciálján van és így a (2) ka- 50-tódától kiinduló elektronsugárra koncentráló hatást gyakorol. A csőnek hangosfilmcélokra vagy hangfeljegyzésre való alkalmazása a szokásos módon történhetik, amennyiben pl. alkal- 55 mas ellenzős berendezéssel vagy valamilyen optikai rendszerrel a (8) fluoreszkáló ernyőn megjelenő fluoreszcenciafoltot, amelynek intenzitása a (7) vezérlőhengerre kapcsolt feszültségnek megfelelően ingadozik, 60-keskeny csík álakjában a fluoreszcenciaernyő előtt elvezetett filmre vetítjük. Kísérletek azt eredményezték, hogy a vezérlőhengernek leírt elrendezésénél mintegy 800 Volt anódfeszültség és a katódával szem- 65-ben minusz 15 Volt előfeszültség mellett a sugárnak a vezérlőhengeren való kivezérlése + 7 Volt vezérlőfeszültséggel lehetséges, míg az ismert elrendezésnél, amelynél a vezérlőhenger a katóda és anóda között van, 70 ugyanakkora anódfeszültségnél ugyanoly mértékű vezérlésre minusz 50 Volt előfeszültség és -{- 45 Volt vezérlőfeszültség szükséges. Az elektródák méreteit pl. a kővetkező- 75-képpen választhatjuk: A (7) és (9) fémhengerek átmérője mintegy 8 mm, hossza mintegy 6 mm, a (3) anódától mért távolságuk mintegy 5 mm, az anódlemez átmérője mintegy 16 mm, 80>