108985. lajstromszámú szabadalom • Lábbeli, különösen szandálcipő

Megjelent 1934. évi március hó 16-án. MAGTAR KIRÁLYI JH1|L SZABADALMI BIBÓSÁ6 SZABADALMI LEÍRÁS 108985. SZÁM. — I/b. OSZTÁLY. Lábbeli, különösen szandálcipő. Grosz Károly cipőgyáros Budapest. A bejelentés napja 1932. évi december hó 28-ika. A cipőfelsörésznek a talppal vagy talpbéléssel, illetve a talpból vagy a talpbélésből felfelényúló, körülfutó rámával vagy rámabordával való összeköttetését eddig-5 elé szegezés, ragasztás vagy varrás útján, vagy pedig különösen szandálcipőkmél, az összekötendő cipőalkatrészek szélei mentén zeg-zugosan befont szíjjal foganatosították. Ez eddigi módszereknek különböző 10 hátrányai vannak. Mindenekelőtt a külön kötőanyaggal, illetve kötőelemekkel foganatosított eddigi összeköttetések a lábbeli meglehetősen nagyfokú igénybevételeinek nem voltak képesek kellőképen ellentállani, 15 nevezetesen a lábbelinek a járás közben állandóan ismétlődő behajlásai folytán aránylag rövid idő alatt meglazultak és így a lábbeli csakhamar bomlásnak indult. Ezenkívül az eddigi összeköttetések 20 létesítése aránylag körülményes volt, tehát nem volt gazdaságos, továbbá nem tette lehetővé a lábbelieknél igen fontos rugalmasság kellő fokát. Végül az eddigi eljárásokkal készült lábbelieknél a varrás 25 vagy fonás következtében a cipő belsejében dudoros részek létesültek, melyek a lábra kellemetlen nyomást gyakoroltak és a harisnyát kidörzsölték. A találmány, mely mindezen hát-80 rányok kiküszöbölésére irányul, abból a felismerésből indul ki, hogy az eddigi kötések jórészt csak a többé-kevésbé erős súrlódás révén hatottak,, ennek elérésére azonban nincsen szükség különálló kötő-85 elemekre, hanem az összeköttetést magával az összekötendő cipőalkatrészek anyagával is elérhetjük, amikor is a lábbeli minden varrás, ragasztás, vágy fonás nélkül állítható elő. Ehhez képest a találmány mindenekelőtt abban áll, hogy á 40 cipőfelsőrész és a cipőalj a széleik mentén, saját anyagukból kialakított egymásba kapaszkodó réis-zek sorozatai révén van egymással összekötve. Ezzel nemcsak az eddigi külön kötőelemek alkalmazását 45 takarítjuk meg, hanem az összekötőrészeknek magával a cipő anyagával való összefüggése folytán az igénybevétel szempontjából kedvező teherelosztást, illetve a kötés jó tehermentesítését érjük el. 50 Egyébként az egymásba kapaszkodó részek a legkülönbözőbb alakúak és ugyanazon cipőfelsőrész, illetve alj mentén akár egymással azonosak, akár különböző jellegűek lehetnek. így pl. úgy az egyik, mint 55 a másik összekötendő rész. széle mentén. -T-alakú, gomba-, fog- vagy horogalakú toldatokat alkalmazhatunk, aholis az egyik, pl. fogazathoz hasonló sorozat egyes fogai a szembenálló sorozat fognyí- 60 lásaival kapcsolódhatnak; lehet azonban, ily fog- vagy horogalakű toldatokat csupán az egyik összekötendő alkatrész széle mentén kialakítani, a másiknak széle mentén pedig csupán nyílásokat vagy lyuka- 65 kat alkalmazni, melyek azi előbbi rósz fogainak vagy horogtoldatainak gerincrészeit bocsátják át. Minden esetben a toldatok oldalainak illetve a nyílásokat határoló falrészeknek fényezetlen bőrből álló 70 felületei nagyfokú súrlódást és így a fogvagy más alakú toldatok ütköző vállrészeivel vagy alámetszéseivel egyetemben igen szilárd kapcsolatot biztosítanak, ami a lábbeli tartósságát az eddigiekkel szeon- 75 ben jelentékenyen fokozza. A találmány egyik célszerű foganatosítási alakjánál, mely különösen szandál-