108971. lajstromszámú szabadalom • Töltőkályha

Megjelent 1934. évi március hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 108971. SZÁM. — Il/h. OSZTÁLY. Töltőkályha. Petz H. Lajos gyárigazgató Esztergom. A bejelentés napja 1933. évi január hó 20-ika. Az ismeretes töltőkályhák hátránya, hogy a rosszabb minőségű szenek nagy része egyrészt tökéletesen el nem ég és a kéményből távozó füsttermékek a külső le-5 vegőt megfertőzik, másrészt pedig a kályha belsejében sok széngáz gyűl össze, mely lángra lobbanván a tüzelő ajtót kicsapja és a gázok, valamint füstterméikek a szobába tódulnak. E veszély különösen cserép-10 kályháknál végzetes lehet, ha pl. éjjel a felgyülemlő gázok feszereje, vagy robbanás a kályha felső részében a csempéket meglazítja és a széngáz a réseken keresztül a szobába hatol. 15 A találmány célja e hátrányok megszüntetése és lényege, hogy a töltőkályhának bármely magasságban elrendezett rostélya ós e rostély alatti térbe torkoló füstcsöve van, míg a töltőakna nyitható fedele lyuk-20 gatott, az égés táplálására való primérlevegő bevezetésére. Ily szerkezet mellett begyújtás után a primérlevegő a tüzelőanyagon és a füsttermékkel együtt a magas hőmérsékletű 25 rostélyon keresztül tökéletesen elégetve tódul a rostély alatti térbe, mely térből a füsttermék közvetlenül, vagy közvetve radiátoron keresztül távoznak a kéménybe. A radiator természetesen szomszédos helyi-80 ség fűtésére szolgálhat. Mellékelt rajz 1. és 2. ábrája a találmány szerinti töltőkályha két kiviteli alakjának hosszmetszetét tűnteti fel és természetes, hogy 85 több módosítást és kiegészítést enged meg, anélkül, hogy a találmány lényegétől eltérnénk, azonkívül a találmány szerinti berendezés nemcsak vaskályháknál, hanem megfelelő módosítás mellett agyag-kályhák-40 nál is használható. Az 1. ábra szerint a samattbélésű (a) töltőakna nyitható (b) fedelének (c) nyílásai vannak, melyeken keresztül a tüzelő anyagon és a (d) rostélyon keresztül áramló primérlevegő a rostély alatti, tü- 45 zelés közben zárt, (e) térbe tódul. Az (e) térbe a kéménnyel közvetlenül, vagy radiátoron keresztül közvetve, összekötött (f) füstcső torkol. A rajz szerint a (d) rostélynak (dl) lyuk- 50 gatott kosara van úgy, hogy a levegő, közvetlenül a rostély fölött is tódul a tüzelőanyagba. Ha begyu'jtunk, akkor első sorban a rostély melegszik fel és a töltőakna fedelén keresztül áramló levegő a füstter- 55 m ékekkel keveredve, a keverék a rostélyon és a rostélyon fekvő parázson tökéletesen ég el és a gázok az (e) térben gyűlnek össze, melyek az (f) füstcsövön keresztül távoznak. 60 A 2. ábra szerinti kivitel csak annyiban tér el az 1. ábrán feltűntetett kiviteltől, hogy a (g) samottbélésit nagyobb átmérőjű (h) fémköpeny veszi körül úgy, hogy a rostély alatti térből égéstermékek a samott- 65 köpeny körül keringenek és az égéstermékek a bádogköpeny bármely magasságában, a szakadozott vonalakkal jelzett (i) csöveken keresztül, a kéménybe vagy radiatorba vezethetők. 70 Szabadalmi igények: 1. Töltőkályha, azzal jellemezve, hogy a töltőkályhának bármely magasságában elrendezett rostély és a rostély alatti térbe torkoló füstcsöve van, míg a töltő- 75 akna zárófedele lyukgatott. 2. Az 1. igénypontban védett töltőkályha