108967. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gyantaszerű kondenzációs termékek előállítására

Megjelent 1934. évi március hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI Jfflgggft SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 108967. SZÁM. — IVh/1. OSZTÁLY. Eljárás gyantaszerű kondenzációs termékek előállítására. Kábelgyár li. T. Budapest, mint a Kabelfabrik A. G. bratislavai (pozsonyi) cég- jogutódja. A bejelentés napja 1933. évi március hó 8-ika. Németországi elsőbbsége 1932. évi március hó 12-ike. Ismeretes, hogy toluolszulfamidnak formaldehiddel való kondenzálásakor oly gyanta szerű termékek keletkeznek, melyeknek nincs meg az a tulajdonsá-5 guk, hogy hőbehatással oldhatatlan ós olvaszthatatlan módosulatba mennének át. Még a szokásos „keményítőszerekkel", mint például paraformaldehiddel, hexametiléntetraminnal, 10 kénnel stb. való kezelés mellett, hosszútartamú 160 C°-ig menő hevítés után is változatlanul oldhatatlanok és olvasztliatatlanok maradnak. Ez a tény mindezideig erősen korlátozta a p-toluolszulfamidnak al-15 kalmazási lehetőségét a műgyantaiparban, különösképen nem lehetett ezt az anyagot termoplasztikus anyagok előállítására felhasználni. A találmány oly eljárás keményíthető 20 és fényálló kondenzációs gyanták előállítására, amelyek alacsony forráspontú szerves oldószerekben is oldhatók és amely eljárást az jellemez, hogy az aldehidekkel legalább három anyag lép reakcióba, me-25 lyeknek egyike az aromás szulfamidok, másika a fenolok és harmadika a karbamidok csoportjába tartozik. Az eljárás szerint oly gyantatermékeket állíthatunk elő, amelyek akkor is, ha lényegükben a 30 p-toluolszulfamidnak formaldehiddel vagy polimerjeivel való kondenzálási termékeiből állanak, hő behatása útján gyakorlatilag teljesen keményített állapotba vihetők át. Meglepetésszerűleg az mutatkozott t. i., 35 hogy már aránylag kis mennyiségű fenolnak és karbamidnak és megfelelő mennyiségű aldehidnek a kondenzálásnál való jelenléte lényegesen felemeli a toluolszulfamid-aldehidgyanták olvadáspontját. Ez anyagok mennyiségének növekedésével az +0 olvadáspont mindig magasabb lesz, még pedig addig, amíg a p-toluolszulfamidnak a többi formaldehiddel reagáló, anyagokhoz kb. 60:40 való arányánál oly termékek keletkeznek, amelyek 120—140 C°-ra való 45 felhevítés után gyakorlatilag oldhatatlanok és olvaszthatatlqnok, szóval keményítve vannak. Kiváló haladást jelent a találmánynál mindenekelőtt az is, hogy eszerint oly keményíthető és fényálló 50 gyanták állíthatók elő, amelyek keményítősük előtt többé vagy kevésbé kemény halmazállapotúak és alacsony forráspontú oldószerekben, nevezetesen borszesz- benzolkeverókekben oldhatók. Ez a körülmény 55 az eljárás szerinti gyantatermékeknek a fehér és világosszínű fénymázak előállításánál is tág használati teret biztosít. A találmány szerinti eljárásban előnyös a p-toluolszulfamidnak és phenol+karba- 60 midnak kb. egyenlő részben való használata, ettől eltekintve azonban az anyagok elegyarányai tág határok között változtathatók. Keményíthető termékek elérésére ellenben szükséges, hogy paratoluolszul- 65 famidnak és í'enol+karbamidnak egyenlő részekben való használata esetén a karbamid mennyisége legalább 15%-a legyen az összes formaldehiddal reakcióba hozott anyagoknak. Növekvő húgyanyagmennyi- 70 séggel a gyanta gyorsabban keményedővé . válik. A találmány szerint úgy járunk el, hogy vagy toluolszulfamidnak, fenolnak és