108955. lajstromszámú szabadalom • Elektromos világítócső
Megjelent 1934. évi március hó 16-án. JIAGYAR KIRÁLYI ^^B® SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 108955. SZÁM. — Vll/h. OSZTÁLY. Elektromos világítócső. N. Y. Philips' Gloeilampenfabrieken cég' Eindhoven. A bejelentés napja 1932. évi július hó 25-ike. Németországi elsőbbsége 1931. évi augusztus hó 19-ike. Már javasolták hideg elektródás elektromos világítócsövek gyújtásának megkönnyítését két szál- vagy szalagalakii segédelektróda segélyével, mely segédelek-5 tródák mindegyike egy főelektródától a világítócső közepéig terjed, úgyhogy a segédelektródák szabad végei egymástól kis távolságban vannak, míg a segédelektródák másik vége egy-egy ellenálláson át 10 egy-egy főelektródával van összekötve. Ezek a segédelektródák oly méretezésűek, hogy a hosszegységre vonatkoztatott ellenállásuk az azonos hosszúságú, burkoló gázoszlop ellenállásánál nagyobb. 15 Az ilyen világítócső üzembeheiyezésekor a segédelektródáknak egymásra néző végei között ködfénykisülés létesül. Ez elektródák nagy ellenállása folytán a kisülés támadáspontjai a segédelektródákon a fő-20 elektródák felé vándorolnak, ami a főelektródák közötti kisülés meggyúlását idézi elő. Találmányunk oly világítócső, mely szál- vagy szalagalakú, egy-egy impedan-25 cián át egy-egy hőelektródával összekötött, a kisütőcső hosszirányában elrendezett segédelektródákat tartalmaz és találmányunk célja az ilyen csövek javítása és előállításuk megkönnyítése. 80 Találmányunk szerint a szóbanforgó világítócsövek segédelektródáit oly anyagból állítjuk elő és úgy méretezzük, hogy é segédelektródák hosszegységének ellenállása az azonos hosszúságú burkoló gáz-35 oszlop ellenállásánál kisebb. Azt találtuk, hogy ily segédelektródákkal a cső könnyű gyújtását érhetjük el és hogy ezenkívül az a lehetőség adódik, hogy a segédelektródákat elektromosan jól vezető anyag 40 egyszerű rúd- vagy huzalalakú részeiből, pl. egyenes fémrudakból vagy huzalokból készítsük. A világítócsövek szabályszerű üzemi állapotának létesítését és fenntartását így jelentékenyen egy szer íis bitjük. Különösen jó eredményeket érünk el, ha 45 a világítócsöveket egy vagy több izzóelektródával látjuk el. A csövek gyújtási feszültségét -ilymódoin nagy mértékben csökkenthetjük és az ily csövek üzemi feszültsége is kicsiny. 50 Előfordul, hogy a segédelektródák a cső üzeme folyamán felületükön porladnak. Ez úgy hárítható el, hogy a segédelektródákat a veszélyeztetett helyeken szigetelőréteggel borítjuk. Azokat a helyeket, me- 55 lyek a legkönnyebben porladnak, pl. porcelláncsövecskével fedhetjük, melyet az elektródára csúsztatunk. Ha a segédelektródák porladnak, az anyagrészecskék a belső csőfalon lerakód- 60 nak, amitől a csőfal feketedik; ez a fénykisugárzást kedvezőtlenül befolyásolja. A porladó helyeknek szigetelő réteggel v?^ fedésén kívül ezt a hátrányt úgyis elháríthatjuk, hogy a segédelektródákat hosszuk 65 legalább egy részén rácsalakú szervvel vesszük körül. Ez a rácsalakú szerv az el- " porladt anyagrészecskéket felfogja, úgyhogy a fal átbocsátóképessége hátrányos befolyásolást nem szenved. 70 A segédelektródáknak egymásra néző végeit egymással célszerűen szigetelő részek, pl. üveggyöngyök kötik össze, ami a segédelektródák viszonylagos helyzetét biztosítja. 75 A rajz találmányunk két foganatosítási példájának vázlatát mutatja. Az 1. ábra szerinti cső az (1) üvegburából áll, melynek (2) elektródakamarái vannak. A kamarák egy-egy, spirális hu- 80
