108952. lajstromszámú szabadalom • Villanó fényű lámpa

— 2 -mad atmoszféránál nem nagyobbra választani. Találmányunk egy másik foganatosítása értelmében a gázkeverék össznyomá-5 sát, mely rendszerint egy atmoszféránál kisebb, úgy választjuk, hogy a burának egy atmoszféra nyomásig levegővel való utántöltése által nem keletkezik oly robbanékony gázkeverék, melynek explóziós nyodO mása a bura repedését idézhetné elő. Ez különösen akkor fontos, ha valamely okból, például oly reped ós folytán, mely az üvegben a lámpa töltése után keletkezhetne, a lámpa maga a benne vl5 uralkodó csökkentett nyomás folytán az atmoszférából levegővel utólag töltődnék fel. Ezáltal ugyanis beáll annak a Lehetősége, hogy robbanékony keverék keletkezik, lígy hogy a bura a lámpa gyuj-20 tásakor reped. Ha pl. a burát szénrnonoxid-oxigén-gázkeverékkel (2 térfogat CO és 1 térfogat 02

) fél atmoszféra össznyomással töltenők meg, a bura határozott mennyiségű szénmonoxidot egy har-25 mad atmoszféra parciális nyomással és határozott mennyiségű oxigént egy hatod atmoszféra parciális nyomással tartalnazna. Ha már most a bura nem eléggé tömítő, úgy körülbelül fél atmoszférányi 30 tiilnyomásnak megfelelően levegő nyomulna a burába. Ennek folyományakép explóziós keverék keletkeznék a következő parciális nyomásokkal: y3

atmoszféra szénmonoxid, y2

atmoszféra levegő •35 és Vs atmoszféra oxigén. Ismeretes azonban, hogy a szénmonoxid úgynevezett alsó explóziós határa a szénmonoxid-oxigén keveréknél 16°/o szénmonoxidnál van, azaz ha 16% szénmonoxidnál kevesebb van a 40 keverékben, úgy robbanás többé nem áll be. Azon lehetőségre való tekintettel, hogy a bura levegővel egy atmoszférőig utántöltődhet, amint ezt előbb leírtuk, előnyös, ha nem viszünk több szénmonoxi-45 dot a burába, mint amennyi ^QQ atmosz-16 féra szénmonoxidnak vagy pedig ^^ X 76 cm higanynyomású = 12 cm higanynyomású szénmonoxidnak megfelel. E követelményeknek megfelelő töltés pl. 10 cm 50 higanynyomású szénmonoxid és 5 cm higanynyomású oxigénből álló keverék, tehát körülbelül y5

atmoszféra össznyomású gázkeverék. Ez a keverék tehát az előbb említett sajátos követelményeknek .55 megfelel, mert alkalmazásánál sem az explóziós nyomás nem válhat túlerőssé, sem a bura légfelvételéné] robbanékony keverék nem keletkezhet. Találmányunk sajátos foganatosítási alakjánál az explóziós veszélyt légfelvétel 60 esetén úgy is elkerülhetjük, ha a reakciókeverékhez oly anyagot adunk, mely a robbanási határokat kiterjeszti. E célból oly anyagok alkalmazhatók, mint amilyenek pl. argon, nitrogén, hélium, szén- 65 dioxid, továbbá kloridok, pl. Si Cli, SO2CI2, CCla. Ezen foganatosítási alakhoz különösen alkalmas tetraklórszén. CCU-et tartalmazó gázkeverékeknek villanó fényű lámpában alkalmazható példájául a 15 tér- 70 fogat szénmonoxid, 7.5 térfogat oxigén és egy térfogat CCli-ből álló keveréket, továbbá a 4 térfogat szénszulfidot, 12 térfogat oxigén és 4 térfogat teitraklórszénből álló keveréket említjük. 75 Alkalmazhatunk továbbá oly eszközöket, melyek az esetleges robbanás komolyabb következményeit elhárítják. Igy pl. kettősfalú burát alkalmazhatunk, melynél a közbenső teret esetleg üveggyapot 80 tölti ki, vagy pedig a burát hálószövettel (gaze-zel) vehetjük körül. Vagy pedig a bura belső vagy külső oldalára, vagy mindkét oldalára áttetsző kence- vagy lakkréteget vihetünk fel, mely robbanás 85 esetén esetleges szilánkképződést megakadályoz. A lámpával összeolvasztott biztosító berendezés a bura szétrobbanásának veszélyét lényegesen csökkentheti. Végül lehetséges a burával oly csövecs- 90 két összeolvasztani, mely pl. gumisapka útján a küllevegővel összeköttetésbe hozható. Ez esetben közvetlenül a lámpa üzembehelyezése előtt a sapkát a csőről levesszük, úgy hogy a bura belseje a csö- 95 vecskén át a küllevegővel összeköttetésben áll ós ekkor már nem kell attól tartanunk, hogy az explóziós nyomás túlerőssé válik. Találmányunk további foganatosítási 100 alakja szerint az izzótestet és a gázkeveréket úgy választjuk, hogy a burának levegővel 1 atmoszféra nyomásig való utántöltése által, amint ezt előbb leírtuk, határozott feszültségnél, pl. 4 Voltnál, az izzó- 105 szál az így keletkezett gázkeverék robbanási hőmérséklete alatt, de légutántöltés nélkül a reakciókeverék robbanási hőmérséklete felett ég. Ha azonban valamely határozott üzemi 110 feszültségre, pl. 4 Voltra való villanófényű lámpát tévedésből magasabb feszültséggel helyezünk üzembe, az izzótes-