108952. lajstromszámú szabadalom • Villanó fényű lámpa
Megjelent 1934. évi március hó 63 -án . MAGYAR KIRÁLYI ^^^ ^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 108952. SZÁM. — Vll/h. OSZTÁLY. Villanó iényű lámpa. N. Y. Philips' Gloeilampenfabrieken cégr Eindhoven. A bejelentés napja 1932. évi február hó 11-ike. Hollandiai elsőbbsége 1931. évi május hó 5-ike. Találmányunk villanó fényű lámpa. Ismeretesek oly villanó fényű lámpák, melyeknél az aktinos hatást egészben vagy lényegében úgy érik el, hogy oxigénben 5 fémet, pl. magnéziumot vagy alumíniumot égetnek, amelynek előnyösen finom porítással vagy vékonyra hengerléssel súlyegységenkint igen nagy felületet adnak. 10 Találmányunk azon a gondolaton alapul, hogy hasznosítjuk azt a tényt, hogy különböző gázreakciók kielégítő aktinos hatást mutatnak. A találmányunk szerinti villanó fényű 15 lámpának oly gáztöltése van, melyben elektromos gyújtással olyan gázreakciót idézhetünk elő, melynél a villanó fényű lámpa aktinos hatását lényegében e gázreakció által érjük el. „Gázreakció" alatt 20 nemcsak reagáló gázkeverékeket, hanem egyetlen egy bomló gázt is értünk. A találmányunk szerinti villanó fényű lámpák előnye, hogy előállításuk egyszerű, miután burájukat csak alkalmas gáztöltés-25 sel kell ellátni. További előny, hogy a bura tiszta marad, miután a gyújtásnál ; nem kell oly füstnek képződnie, mely az " aktinos hatást kedvezőtlenül befolyásolhatná. A gyújtás előidézésére előnyösen ^10 alkalmazhatunk izzótestet. Amennyiben kívántatnék, gyujtómasszát alkalmazhatunk. Aktinos hatású reagáló gázkeverékek példájául szénmonoxid és oxigén, szén-35 szulfid és oxigén, szénoxidszulfid és oxigén, kéjgáz és hidrogén, ammóniák és oxigén, formaldehid és oxigén, cián és oxigén, kénhidrogén és oxigén stb. említhetők. Ezen gázkeverékek közül az első helyen említett három igen erősen aktinos, úgy, 40-hogy a találmányunk szerinti berendezés céljaira különösen jól alkalmazhatók. Oly gáz példájául, mely bomlásakor aktinos hatású, a klórazidet említjük. A jelzett fajtájú fényreakcióknál létesí- 45 tett fénymennyiség általánosságban a reakció mikénjétől, a gázkeverék nyomásától és térfogatától, továbbá a reagáló gázok parciális térfogatától függ. Ebből következik tehát, hogy maximális 50-iónymennyiséget lehetne elérni, ha a létesített fénymennyiségre legkedvezőbb reakciót és lehető legnagyobb buratérfogatot közömbös anyagok hozzáadása nélkül kombináljuk. Ezen feltételek azon- 55-ban rendkívül szilárd lámpaszerkezeteket igényelnek, hogy elkerüljük azt a veszélyt, hogy a reakció folytán a robbanás alkalmával a lámpabura repedjen. Egyébkent önként értetődő, hogy a gyakorlat- 60 ban való alkalmazáshoz túlnagy buratéri'ogatok kevésbbé kívánatosak. Tekintetbe veendő továbbá, hogy, még ha a burafalat igen erős üvegből készítenők is, az üveg mechanikai sérülése a bura ellen- 65 állását a reagáló gáz explóziós nyomásával szemben annyira leszállíthatná, hogy a lámpa a közelben levőkre veszélyessé válhatnék. Találmányunk egyik foganatosítási pél- 70 dája értelmében az előbbiekre való tekintettel a reakciókeverék össznyomását oly alacsonyra választjuk, hogy nem keletkezik oly explóziós nyomás, mely a bura repedését, még ha az kissé meg is volna sé- 75. rülve, előidézhetné. Megállapítottuk, hogy szénmonoxid-oxigén-gázkeverék alkalmazásánál célszerű az össznyomásit egyhar-
