108947. lajstromszámú szabadalom • GYufatartó

Megjelent 1934. évi március hó 63-án. KAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 108947. SZÁM. — II/g. OSZTÁLY. Gyufatartó. Klausz János iparművész Budapest A bejelentés napja 1933. évi január hó 25-ike. A találmány gyufának kézi kiszedésére alkalmas, oly rendszerű gyufatartókra vonatkozik, mely tíz vagy ennél több doboz gyufa befogadására, tartására és tárolá-5 sára való oly célból, hogy a háztartásokban és a gyufa kézi kiszolgálására berendezett kereskedésekben, dohánytőzsdékben stb. a gyufa meghatározott és megszokott helyen, használatra, kiszolgálásra mindig 10 készen és alkalmasan összpontosítva, kéznél tartható legyen és a gyufa kézi kiszolgálására berendezett kereskedésekben, egyszersmind az áru kirakatául szolgáljon s végül a háztartásokban is, a gyufakészlet 15 idejekorán való utánpótlása céljából, a készlet állandóan látható és ellenőrizhető legyen. A mellékelt rajzon a találmány egyik példaképeni alakja három ábrán látható, 20 melyek közül az 1. ábra a találmány előlnézetét mutilt J Sí9

E 2. ábra oldalnézet és részben hosszmetszet, az 1. ábra A—B vonala szerint, 25 végül a 3. ábrán az 1. ábrához tartozó, D—D vonal szerinti keresztmetszet és részbeni alaprajz látható. A 2. ábrából kinyúló és szakgatott vona-30 lakkal ábrázolt (F) rész a (h) töltőtok lefelé, félig kihúzott helyzetét tünteti föl. Az 1. és 2. ábrák között, alulról fölfelé (1-től 10-ig) számozott és fokokra beosztott (i-től l-ig) emelkedő vonal a készülékbe 35 rakott gyufadobozok egymásra rakódott oszlopának magasságát tünteti föl. A találmány szerinti készülék, mint a mellékelt rajzon is látható, olyan csőszerű, négyoldalas (g) és ebben elrendezett, olyan föl és lecsúsztatható, váiyúszerű, három- io oldalas (h) tokból áll, melyek közül a (g) tok, a hátoldala két végén fúrt (j, j, j) lyukakon át, sima vagy csavarszegekkel, a falra, szekrényoldalra vagy ajtófélfára, függélyesen fölerősíthető. A (h) tok, a há- 45 rom oldalával s a (g) tok elülső oldalával, olyan keresztmetszetű (C) űrt határol körül, melyben a gyufadobozok, egyik nagy oldalukkal a (h) rész alsó végén levő (i) polcocskán egymásra rakva, kényelmesen 50 elférnek. Az (i) polcocska a (h) töltőtok oldalainak lefelé kinyúló (s—s) nyúlványai és a (h) tok hátfalának odaeső, alsó része közé van beépítve úgy, hogy a (g) tok elülső 55 oldalának alsó (k) vége és az (i) polcocska között az (m) nyílás képződik, mely nyíláson át, legalulra, tehát az (i) polcocskára került doboz kényelmesen kifér és onnét, vízszintes irányban, előre, a többi 60 doboz alól, kézzel, könnyen kivehető, miáltal a készülékben levő többi doboz, ismétlődően az (i) polcocskára esve, használatra, kiszedésre készen áll. A (g) tok, ill. szekrény elülső oldala olyan magas, hogy 65 az (i) polcocskára került és az (m) nyíláson kilátszó doboz kivételével a többi dodozt (k-tól l-ig), ill. (2—10) fedi. A háztartások számára való, találmány szerinti gyufatartóknál, melyek tíz doboz 70 gyufa befogadására vannak berendezve, a (h) töltőtok mellőzhető, mely esetben a (h) tok (C) ürméretét a (g) toknak adjuk és megfelelő helyen az (i) polcocskát is a (g) szekrénybe építjük. Tíznél több doboz be- 75 fogadására való ily gyufatartóknál azonban, melyek főleg kereskedéseknek célszerűek, a (h) töltőtok szükséges, mert a