108939. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mintás őadló- vagy falburkolatok előállítására

— 5 -lagos eltolásából származó mintát szemlél­tet, amelyhez, balra, a 2. ábra szerinti laprészek egyszerű sorozata, azután pedig az 1. ábra szerinti teljes lapoknak az előb-5 bihez képest 90°-kal elforgatott sorozata következik. Ezt ugyancsak az 5. ábra sze­rint laprészek egy sorozata követi, amely­ben azonban a laprészek, az ábra jobb­oldalán lévő laprészekhez képest, 90°-kal 10 el vannak forgatva. Végül a 8. ábra bal­oldali, szélső része a 4. ábra szerinti lap­részeknek egy sorozatát mutatja, amelyben a laprészek, a burkolatmintázat jobb­oldali és középső részében lévő elemekhez 15 képest, 90°-kal el vannak forgatva és a szomszédos sorozat elemeihez képest egy osztással el is vannak tolva. A 9. ábrán oly mintázat látható, amely­nél az 1. ábra szerinti, teljes lapok, egy-20 máshoz képest, részben 180°-kal el vannak forgatva, részben pedig el vannak tolva. A 10. ábrából látható, hogy egy ós ugyan­azon, 1. ábra szerinti, teljes lapokból to­vábbi, tetszetős mintázat, egyszerűen azzal 25 létesíthető, hogy az egyes lapokat egy­másután. csupán 90°-kal forgatjuk el. A 11. ábra szerinti burkolatmintázat lé­tesítéséhez (viszonylagos eltolással, illetve elforgatással) az 1. és 5. ábra szerinti 30 lapokat, illetve szabdalással kapott lap­részeket, továbbá a 11. és 12. ábra sze­rinti, alább ismertetendő, törtvonalú sávo­zású lapokat és végül, a burkolat szélei mentén, közönséges, magában véve ismere-35 tes, egyszínű lapokat használtuk fel. A 12. ábrán oly négyszögű lap látható, amelynek törtvonal szerinti sávozása van. A sávok ismét egymástól különböző szí­' nűek, illetve színárnyalatúak és a sávok 40 határvonalai a lap két egymásra merőleges szélén szabják meg a (0, 1, 2, 3) osztás­pontokat. A 13. ábra szerinti lap az előbbihez hasonló és attól csupán abban különbö-45 zik, hogy a sávok színei fordított sorrend­ben követik egymást. A 14. ábra szerinti burkolatmintázat a 12. ábra szerinti lapok felhasználásának amaz egyszerű esete, melynél a lapok egy-50 más alatti sorai, egymáshoz képest, csu­pán egy-egy osztással vannak eltolva. A 15. ábrában ugyancsak a 12. ábra szerinti lapok alkalmazásának amaz egy­szerű esete, amelynél az egymást követő 55 lapok, egymáshoz képest, csupán el van­nak forgatva, még pedig 90, illetve 180°-kal. A 16. ábra szerinti burkolatmintázat úgy a 12., mint a 13. ábra szerinti lapoknak felhasználásával, még pedig azoknak egy­szerű viszonylagos elforgatásával létesít- 60 hető. A 17. ábra szerinti burkolatmintázat az 1., 12. és 13. ábra szerinti lapoknak (egy­szerű viszonylagos elforgatással való) kom­binációs felhasználását mutatja. 65 A 17. ábrán látható burkolatmintázat az 1., 4., 12. és 13. ábrák szerinti lapoknak, illetve laprészeknek (viszonylagos elforgar tással való) kombinációs felhasználását, a 19. ábra pedig kizárólag az 1. és 12. ábra 70 szerinti lapoknak (egyszerű viszonylagos elforgatással való) kombinációs alkalma­zását mutatja, ahol is azonban egyes he­lyeken közönséges, egyszínű (fekete) lapok is be vannak iktatva. 75 A. 20. ábrán oly négyszögű lap (minta­elem) látható, amelynek, a 12. ábrához hasonlóan, törtvonal szerinti sávozása van, azonban itt a törtvonal részei, a 12. ábrái­tól eltérően, nem a lap széleivel, hanem az 80 átlóirányokkal párhuzamosak. Ennek foly­tán a lapnak mind a négy szélén létesül­nek (0, 1, 2, 3) osztáspontok. A 21., 22. és 23. ábrákon oly külön­böző burkolatmintázatok láthatók, melyek 85 kizárólag a 20. ábra szerinti lapoknak különböző, viszonylagos elforgatásaival lé­tesíthetők. A 24. ábrán oly négyszögű lap (minta­elem) látható, amelynek körívek szerinti 90 sávozása van. A görbe határvonalú sávok a lap két egymásra merőleges szélén szin­tén a (0, 1, 2, 3) osztáspontokat szabják meg. A 25. ábra szerinti burkolatmintázat a 95 24. ábra szerinti lapok egyszerű, viszony­lagos elforgatásával, a 26. és 27. ábrák szerinti mintázatok pedig akként létesít­hetők, hogy egyrészt a 24. ábra szerinti lapokat viszonylagosan elforgatjuk, más- 100 részt a lapok sorozatait, egymáshoz ké­pest, egy-egy osztással eltoljuk. A 28. ábrán háromszögalakú minta­elem látható, melynél a sávozás egymáshoz hasonló háromszögeket (leszabdalható, ki- 105 sebb háromszögeket) és (0, 1, 2, 3) osztás­pontokat szab meg. A 29., 30. és 31. ábrákon a 28. ábra szerinti mintaelemeknek különböző szög­gel való, viszonylagos elforgatásával létesít- 110 hető mintázatok láthatók. Ez ábrák külö­nösen szemléltetően mutatják, hogy mi­ként lehet egy és ugyanazon, találmány­beli sávozott lap alkalmazásával egymástól merőben különböző jellegű burkolatmintá- u& zatokra szert tenni. 108939

Next

/
Thumbnails
Contents