108932. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hidrogén behatásának nyomás alatt és magasabb hőmérsékleten kiteendő acél, illetve az abból készített edények vagy más készülékek szilárdsági tulajdonságainak a megtartására

— 105 -latban, amelyen a találmány alapszik, értékes hatása van. Ugyanis szükségesnek bizonyult a fentebb említett szem cseh a táranyagoktól mentes acélt messzemenőleg 5 oxigéntől mentesíteni (dezoxidálni) és pedig nagyobb mértékben, mint ©z. általában szokásos, minthogy az oxidos zárványok is nagyrészt a szemcsehatárokban vannak (Armco-vas, amely ugyan techni-10 ikailag nagyon tiszta vas, azonban nagyon, sok oxigént tartalmaz, igen gyorsan rideggé válik). Azt a feladatot, hogy az oxigéntől való mentesítést a különben szokásos mértéken túl fokozzuk, a legjobban 15 úgy oldhatjuk meg, ha gondoskodunk arról, hogy az acélnak bizonyos mértékű aluminiumtartalma legyen. Az alumínium itt 'eszerint nem feltétlenül egy oly ötvözetadalék szerepét játssza, amelynek azt a 20 feladatot kell megoldania, hogy a vas tulajdonságait hasonló módon befolyásolja, amint az akkor történik, ha a vas sziporkázását kell csökkenteni. Sőt az alumínium feladata főleg, vagy kizárólag abban 25 van, hogy az oxigén számára megbízható és szilárd kötőanyagként szolgáljon. Ennek megfelelően az aluminiumtartalmat oly csekélyre vehetjük, hogy csak az oxidos szemcsehatáranyag el nem kerülhető 80 része álljon főleg timföldből. Ennek éppen azért van nagy jelentősége, mert, amint már említve volt, a timföldet, a legtöbb más, oxigéntől mentesítő termékekkel ellentétben, a hidrogén nem támadja meg, 35 azaz nem hidrogénezi. Megfelelőnek bizonyultak az acélban lévő oly aluminiummennyiségek, amelyek 0.01 és 2% között voltak. Kisebb, pl. 0.5%-nál, vagy éppen 0.2%-nál kisebb aluminiummennyiségek 40 alkalmazása meg annyiban előnyös, hogy oly aluminiummennyiségek hozzáadásához, amelyek amaz értékeken túlmennek, amelyek az oxigén megkötéséhez szükségesek, bizonyos nagynyomású liidrogén-45 reakciók, pl. az ammoniákszintézis esetén jelenlévő nitrogén az alumíniummal oly nitrideket képez, amelyek a nitrált acélokéhoz hasonló kemény, sőt rideg felületi réteget idéznek elő. Ha az aluminiummennyiséget kicsinyre vesszük, akkor ká- 50 ros nitrálás nem következik be. ötvözetadalékok alkalmazása a találmánnyal kapcsolatban is hasznos lehet. Azonban ez nem azzal a szándékkal és nem abból a célból történik, hogy az edé- 55 nyeknek nyomóhidrogénnel szemben való tartósságát növeljük, inert az csak vagy elsősorban a szemcsehatáranyag viselkedésétől függ. Mindenesetre lehetséges azonban a korrózióállóságot vagy pedig az 60 általános szilárdságot, különösen a hőállóságot vagy egyéb tulajdonságokat ötvözetfémek hozzáadásával javítani. így pl. a találmánnyal kapcsolatban is alkalmazhatunk ötvözetelemekkéut krómot, ino- 65 libdént, vanadiumot, titánt, berilliumot, rezet, nikkelt, szilíciumot, mangánt stb.-t. Ezeket az ötvözetelemeket egyenként vagy együttesen és pedig pl. a következő rnenynyiségekben alkalmazhatjuk: Cr-ot 18%-ig, 70 Mo-t 1.2%-ig, Va-t 0.6%-ig, Ti-t 0.4%-ig, Cu-t 3%-ig, Be-t 0.3%-ig, Ni-t 10%-ig, [n-t 2%-ig, Si-t 3%-ig és Wo-t 1%-ig terjedő mennyiségben. De az ilymódon ötvözött acéloknál is mindig az a lényeges, 75 liogy a találmány rendszabályait figyelembe vegyük, mert ha ezt elmulasztjuk, az ötvözött acélok is rideggé válnak (1. az 1. és 2. számtáblázatot). Nem 'előnytelen, liogy ha az acélhoz oly ötvözetelemeket 80 adunk hozzá, amelyek az amúgyis csekély szénnek maradék, nem-oldott részét, mint karbidot megkötik. Ez elemekhez tartoznak pl. a vanadium és titán. Az alábbi táblázat a találmány fogana- 85 tosításához való példákat tartalmaz: ezek világosan mutatják, hogv a nyomóhidrogén a szemcseliatáranyagra behat, és hogy valamennyi acél, amelyet eddig hidrogénnyomóedények előállításához 90 használtak, rosszabb értékeket ad, mint azok az acélok, amelyek előállításakor a találmány alapját képező felismerés alkalmazást talált. (A találmány szerinti példák vastag vonalakkal vannak bekere- 95 tezve.)