108930. lajstromszámú szabadalom • Eljárás textilrost előállítására az "Asclepias syriaca"-ból

Megjelent 1934. évi március hó 63-án. MAGYAR KIRÁLYI JUHK SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 108930. SZÁM. — XlVa/1. OSZTÁLY. Eljárás textilrost előállítására az «Asclepias syriaca»-ból. Dr. Szőke János Árpád mérnök Budapest. A. bejelentés napja 1932. évi november hó 11-ike. A találmány eljárás: az «AscHepias syriaca» tudományos nevű növényből — melynek határozott magyar neve nincsen — növényi rost előállítására. 5 Ezen növényt az első tudományos meghatározás Syriai eredetűnek tartja^ de valódi hazája Északamerika, ahol dísznövényként használják, de sok helyen vadon is előfordul. Ezidő szerint Magyarországon is 10 található a természetben elvadult állapotban nagyon szórványosan és ritkán virágoskertben dísznövényként, de sem hazájában, sem Magyarországon, gazdasági hasznosítás céljából ezideig nem termelik, nem 15 ismervén annak szárában rejlő gazdasági értékét. Eddig ismeretlen tulajdonsága, hogy a len és' kendertől eltérően, évelő növény, gyökere által regenerálódik, amely tulaj-20 donsága folytán termelési költsége lényegesen kevesebb amazokénál és gyökere által a kisebb értékű vizenyős-mocsaras földterület is betelepíthető. A növény terméstobozában dús, gyapot-25 szerű selyemfényű anyag van, ami a magszállításra való, úgy mint az egyiptomi gyapotcserjénél. Ezt a tulajdonságát a növénytudomány ismeri. Ez a gyapotszerű anyag, bár gazdaságilag értékesíthető, nem 30 nagyjelentőségű, mert kicsiny az ellenálló képessége és törékeny, de zsírtalanítással nedvszívóvá tehető. Gazdasági értékét és szövés-fonástechnikai használhatóságát tekintve, nagyjelentőségű a növény szára, 35 mert dús és erős rostokat tartalmaz. A növényszár faanyaga, rosthulladéka és a magszállító bóbita, papíranyag, celuloze gyártásra használható. A találmány célja: szövésre és fonásra alkalmas rostok előállítása, amelyek gya- 40 potosított anyagának fénye olyan, mint a selyemé, fehér, ellenállóképes, gyapotszál vékonyságú és hajlékonyságú. A szár levágásának kétféle lehetősége van: egyik, amikor a növény magtermése 45 teljesen érett és csíraképes, a másik, amikor a mag még csíraképességre nem érett be és a növény sérülésekor még dús, tejszerű nedvet bocsájt ki magából. Mind a két állapotban levágott szárból, 50 a rost előállításának eljárása abból áll, hogy a levelétől és magházától megtisztított és megszárított szárat, faeszközzel való ütögető töréssel, vagy hengereléssel puhítjuk, majd a megpuhított anyagot tilolás- 55 sal, vagy gerebenezéssél megszabadítjuk a külső viaszkos héjától és belső fás részétől. Az így előállított nyers r-ostókat nyalábba összefogva, szennymentes vízben 15—30 percig 1—2 atm. nyomásnak meg- 60 felelő hőfok mellett hevítjük és a hevítési időtartam alatt az edényben forgatjuk. Ezután a rostnyalábokból a fölös nedvességet kipréseljük és a fölbontott nyalábok rostszálait 15—30 percig hengereljük, majd 65 megszárítjuk és gerebenezéssel, vagy fésüléssel finom rostszálakra bontjuk, amelyek már szövésre és fonásra is alkalmasak, úgy, mint a len és kender rostjai. Ha pedig a növényt, még nem teljesen 70 érett állapotban vágjuk le, a már fentebb közölt eljárás után a rostszálakat még keményfa vagy csonteszközzel simításnak vetjük alá, míg elemi rostszálaira bomlik, ezzel a rostszálakból fehér, selyemfényű, 75 gyapotszálnak megfelelő vékonyságú és hajlékonyságú anyagot kapunk. A növény kidolgozásakor leváló fás alkat-