108919. lajstromszámú szabadalom • Elektromos katódaködfénylámpa

Megjelent 1934. évi március hó 63-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI RÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 108919. SZÁM. — VH/h. OSZTÁLY. Elektromos katódaködfénylámpa. Patent Treuhand Gesellschaft für elektrische Glühlampen m. b. H. cég- Berlin, mint Foulke Ted Eugene mérnök nutley-i lakos jogutódja. A bejelentés napja 1932. évi november hó 15-ike. A. E. Á.-beli elsőbbsége 1931. november 21-ike. A találmány elektromos katód aköd fény -lámpára vonatkozik és abból áll, hogy a lámpának alkáli- vagy alkáliföldfémbevonato'kkal ellátott fémelektrodák alkalma-5 zása mellett 6 mm-nél nagyobb nyomás alatt álló argon-nitrogén töltése van, melyben az argontartalom túlnyomó és a nitrogéntartalom öo/o-nál nagyobb. Célszerűen 10—12 mm nyomás alatt álló argon-nitro-10 gén töltést alkalmazunk, melynek nitrogéntartalma kb. 10o/o. Az ilyen lámpa erőteljes ibolyaszínű fényt ad, melynek nagy fényképészeti aktivitása van. A lámpa fényereje a csak nemes gázokkal, sőt a csak 15 neonnal töltött katódás ködfénylámpák fényerejét jelentékenyen felülmúlja. Az új lámpa fénykisugárzása főképen az elektromosan gerjesztett nitrogéntől, de ezenkívül az egyidejűleg vele gerjesztett argontól is 20 indul ki és a lámpa további előnye még az is, hogy a fényt kisugárzó nitrogénmeny. nyiség ellenére 110 volt alatti, sőt gyakran 80 volt alatti egyenáramú vagy váltakozóáramú feszültségeknél meggyullad, to-25 vábbá, Jjogy hasznos élettartama több 1000 óra, valamint, hogy a lámpa hosszú élettartama alatt a lámpa töltésében főképen világító nitrogéntartalom nem fogy el, úgy hogy a lámpát nitrogénnel utántáptálni 30 nem kell. A lámpa hosszú élettartamát emellett az indokolja meg, hogy az elektródák alkáli- vagy földalkáliféme a töltés nitrogénjének egy részét megköti és folytatólagosan pótolja. Az alacsony gyújtási 35 feszültséget ellenben nem csupán a nemes gáznak a keveréktöltésben való jelenléte és az elektródáknak magában véve ismert alkálifém- vagy alkáliföldfémbevonata magyarázza meg, hanem megállapításaink szerint az is, hogy a nitrogénfelvétel az 40" elektródáknak elektronkibocsátási munkáját jelentékenyen csökkenti. Ha az elektródáik bevonata báriumból vagy bárium és stroncium keverékéből van, akkor az új gáztöltés alkalmazásánál az elektronkibo- tó csátási munka, pl. mintegy 1.6 voltról 1.3 voltra csökken. Különösen alacsony gyújtó feszültséget biztonsággal elérhetünk akkor, ha az elekrodákat már előzetes kezelésükkor nitro 50 génnel jól telíltjük. E célból magában véve ismert módon az elektródákra a lámpa edényébe való beépítésük után olyan alkálifém- vagy alkáliföldfémvegyületeket, pl. nitrátokat vagy karbonátokat vihetünk fel, 55 melyek vákuumban való izzitással könnyen a megfelelő oxidokká alakíthatók át. Ezt követőleg a találmány értelmében a lámpa edényébe argon-nitrogén keveréket bocsátunk be és az elektródák között meredeken 60 emelkedő csúcsokat mutató váltakozó áram alkalmazásával erős kisülést hozunk létre; ilyen áramot, pl. szikrainduktorral állíthatunk elő. Az említett kisülésnek egyrészt az a következménye, hogy az elektródák 65 bevonatrétegei az oxigén felszabadulása mellett alkálifém- vagy földalkálifémrétegekké alakulnak át és másrészt, hogy a bevonatok jelentékeny mértékben nitrogénnel telítődnek. A felszabaduló oxigén magában 70 véve ismert módon, a lámpa belsejében elrendezett getteranyaggal, pl. a talp közelében létesített magnéziumtükörrel megköthető. Az oxidrétegeknek fémrétegekké való átalakítására használt argon-nitrogén 75 töltést ezután kiszivattyúzhatjuk és új töltéssel helyettesíthetjük, melynek nitrogéntartalma 5o/o-nál nagyobb és melynek ar-