108901. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés acetilén elkülönítésére gázelegyekből

_ 4 — otilén, hidrogén, stb. már kiszabadul, mire a folyadék 100° hőmérsékű lesz, míg a gáznak az a része, amely csak 100° fölötti hőínérséken szabadul ki, aránylag igen sok 5 acetilént fog már tartalmazni. így pl. az oldatból 100°-ig való hevítésnél kiszabaduló gázfrakció 65% acetilént tartalmazott, míg a 100° és a folyadék forrpont ja közötti hőmérséken kiszabaduló második 10 gázfrakció acetiléntartalma 85—95% volt. Az abszorbeált gázok frakcionált kiűzése, ill. frakcionált felfogása tehát módot ad arra, hogy már egyetlen abszoTbeáló és kiűző művelettel is nagy tisztaságú aceti-15 lént különíthessünk el. Ugyancsak nagytisztaságú acetilént kaphatunk a második vagy későbbi frakciókban, ha az alkilkarbonáttal való abszorbeálást nagy nyomáson végeztük, s az abszor-20 beált gázokat frakcionáltan üzzük ki az oldatból. Ha pl. 10% acetilént tartalmazó nyers gázt kb. 10 atm. nyomáson mostunk alkilkarbonáttal, az oldat dekompressziójakor az oldatból kiszabaduló gáz már kb. 25 60% acetilént fog tartalmazni, ezt a gázt vagy visszavezethetjük a kompresszoron át a- körfolyamatba, vagy az oldat felhevítésekor kiszabaduló második frakcióval egyesíthetjük. A dekomprimált oldat fel-30 hevítéskor kiszabaduló második gázfrakció ö5—90% acetilént tartalmaz. Ha a dekompressziókor kiszabaduló első frakciót a körfolyamatba a nyersgázhoz vezetjük vissza, a nyersgáz acetiléntartalmát növel-35 jük, úgy, hogy az ilyen dúsított nyers gáz abszorbeáltatása után az oldatból a dekompressziókor, ill. a dekompresszió utáai felhevítéskor kiszabaduló gázfrakciók az előbbiekhez képest dúsabbak lesznek ace-40 tilénben, úgy, hogy ilyen munkafolyamatnál elérhetjük, hogy az oldat felhevítésekor kiűzött második gázfrakció már 95% és több acetilént tartalmazzon. Némely ipari célra nem kell igen nagy 45 tisztaságú acetilén és nem árt, ha a gáz kisebb-nagyobb mennyiségű más gázt is tartalmaz. Ha azonban nagytisztaságú acetilén termelendő, akkor ez alacsonyabb abszorbeálási hőmérsékek alkalmazásával, 50 vagy a kiűzött gázok frakcionált felfogásával, vagy a kiűzött gázok újbóli abszoi'beáltatásával és kiűzésével akadálytalanul lehetséges. Az eljárás foganatosítására való beren-55 dezés egyik főrésze az abszorbeáló torony, amelyben a nyersgáz benső érintkezésbe jut az alkilkarbonáttal, másik főrésze a kazán vagy kiűzőtorony, amelyben a karbonátban oldott gázokat kiűzzük. Ha az abszorbeálást nyomás alatt végezzük, az ab- 60 szorbeáló torony természetesen nyomásálló s a gázokat és a folyadékot nyomás alatt tápláljuk belé; ilyen esetben az abszorbeált gáz kiűzését részben a nyomás csökkentésével végezhetjük. Körfolyamatra bo- 65 rendezett készülékben célszerű az abszorbeáló torony és a kiűző közé hőcserélőt iktatni, melyben a kiűzőből kilépő forró folyadékkal előmelegítjük az abszorbeáló toronyból kilépő s a kiűzőbe vezetendő olda- 70 tot, ami által az eljárást hőgazdaságosabbá tesszük. Mind az abszorbeáló, mind a kiűző tornyot ellenáramú üzemre képezhetjük ki, pl. gyöngyöztető (buborékoltató) tornyok 75 módjára, melyekben a gáz és a folyadék jó] érintkeznek. A csatolt rajzon a foganatosításra alkalmas berendezés egy példájának vázlata látható. A gyöngyöztető torony módjára 80 kiképezett (1) abszorbeálóba a (2) szivaty tyún és (3) csövön át tápláljuk valamivjl a fenék fölött a nyers gázelegyet; a mosott gázok a torony tetején a (4) csövön át távoznak, melybe (5) nyomáscsökkentő sze 85 lep van iktatva arra az esetre, ha a torony ban nyomás alatt abszorbeáltatunk. Az alkilkarbonátot a (6) csövön át tápláljuk a toronyba. Az oldott gázokat tartalmazó alkilka - 90 bonátot az (1) torony aljáról a (8) szivaty -tyún, vagy a (8a) kerülővezetéken keresztül vezetjük a (9) hőcserélőbe s azután a (11) nyomáscsökkentő szelepes (10) vezetéken át a kisebb méretű (13) kiűzőtorony 95 felső részébe. Ha az (1) abszorbeáló torony légköri nyomással dolgozik, az oldatot a torony fenekéről a (8) szivattyú nyomja fal a (13) kiűzőtorony tetejébe, ha, ellenben az (1) torony túlnyomással dolgozik, a (8) szí- 100 vattyúra nincs szükség, s az oldatnak az (1) toronyból a (13) kiűzőbe való áramlását a. (7) vagy a (10) csőbe iktatott szeleppel szabályozzuk. A (13) kiűzőtorony ugyancsak gyöngyös- 105 tető torony lehet, mérete rendszerint kisebb, mint az (1) toronyé. A gázmentesített oldat a (13) torony fenekéről a (14) vezetéken és (15) szivattyún át a (9) hőcserélő másik oldalára lép vissza, ahol lehűl és 11C egyben előmelegíti az (1) toronyból a (13) torony felé haladó gázzal telített oldatot, majd a (16) csövön át a (17) vízhűtőbe lépve, ott tovább lehűl s a (18) csövön át lép vissza az (1) toronyba. 115 A (13) kiűzőtorony fűtésére pl. a (19)