108885. lajstromszámú szabadalom • Eljárás acélok minőségének javítására

Megjelent 1934:. évi március hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BíftrtSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 108885. SZÁM. — Xll/e. OSZTÁLY. Eljárás acélok minó'ségének javítására. Société d'Electrochemie, d'Electrometallurgie et des Acieries Electriques d'Ugiiie Paris. A bejelentés napja 1933. évi január hó 13-ika. Franciaországi elsőbbsége 1932 évi február hó 27-ike. Már ismeretes olyan eljárás acélok mi­nőségének javítására, amely szerint az oxidált acélban oldott vas- és mangánoxi­dot csaknem pillanatok alatt küszöböljük 5 ki úgy, hogy az acélt olyan hígan folyó, megolvasztott salakkal erélyesen keverjük, a salakot a fémben úgyszólván emuigál­juk, amely ezeket az oxidokat nagy mér­tékben oldani képes. Ily módon a fém-10 masszát a salakkal kimossuk. Ezzel az el­járással igen rövid idő (kb. 1 perc) alatt eltávolítjuk az acélban lévő oxidokat, úgy, hogy ezeket a salakban oldjuk, mimellett az oxidoknak ez az eltávolítása ugyan-15 olyan nagymérvű, mint amilyent a ré­gebbi ismert eljárásokkal több órai keze­lés után értek el. Ezzel az eljárással való kísérletezés fo­lyamán azt találtuk, hogy az oxidok kiol-20 dása annál teljesebb, minél több mosó­salakot alkalmazunk, ami főként a bubo­rékolást megszüntető adalékoknak ú. n. nyugtató anyagoknak, pl. alumíniumnak az acél buborékmentesítésóhez szükséges 25 mennyiségét csökkenti. A nyugtató szerek mennyiségének eme csökkentése egyide­jűen magával hozza az acélban létrehozott zárványok mennyiségének csökkenését. Azt találtuk, hogy az oxidált acélnak a 30 megolvasztott salakkal való keverésével létrehozott eredményeket még megjavít­hatjuk, anélkül, hogy a használt salak mennyiségét növelnek, ha az acélhoz keve­rés előtt olyan fémet adunk, amely az 35 acélban lévő vasoxid rovására oxidálódni képes és melynek oxidja oly módon oldó­dik az acélban, hogy nem hoz létre zár­ványokat. Mielőtt ezt az anyagot beadagolnók, az acélban lévő oxigén vasoxid és mangán- 40 oxid alakjában van oldva az acélban. Miután ezt az anyagot hozzáadtuk az acélhoz, a vasoxid egy része a hozzáadott M-fém oxidjává alakul az alábbi megfor­dítható (reverzibilis) reakció értelmében: 45 pFeO -j- «M t Ma 0(3 + (üFe. Minél nagyobb az vagyis minél töb­bet adtunk ebből a fémből az acélhoz ke­verés előtt, annál több oxidja képződik ennek a fémnek (Mz 0(3) az előbbi megfor- 50 dítható reakció és a tömeghatás törvénye értelmében. Keverés előtt a kezelt oxidált acélban oldott vasoxid mennyiségnek többé-ke­vésbé jelentős mértékben csökkennie kel- 55 lett és ehelyett a hozzáadott M-fém oxidja keletkezett. Különben tudjuk, hogy valamely fém sokkal erősebb oldóhatást gyakorol a sa­ját, mint más elemek oxidjára. Ha az oxi- 60 dált acélt az ismert eljárás szerint kever­jük a megolvasztott salakkal, akkor ez utóbbi összesen sokkal nagyobb oxigén­mennyiséget távolít el FeO és Ma 0(3 alak­jában, mint amennyit csupán FeO alakjá- 65 ban az M-fém előzetes hozzáadása nélkül eltávolított volna. így ezzel az adalékkal az acélnak töké­letesebb oxidmentesítését létesíthetjük, anélkül, hogy a használt salak mennyisé- 70 gét növelnők. Az oxidált acélhoz keverés előtt hozzá­adott M-fémül minden olyan fémet hasz­nálhatunk, amely nemi ihoz létre zárványo­kat. Zárványokat létesítő fém hozzáadá- 75 sának nem volna értelme, minthogy az

Next

/
Thumbnails
Contents