108850. lajstromszámú szabadalom • Eljárás építőanyagok kivülről jövő nedvesség elleni védelmére

Megjelent 1934. évi március hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI JUHE SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 108850. SZÁM. — VIII/a. OSZTÁLY. Eljárás építőanyagok kívülről jövő nedvesség elleni védelmére. Dr. Möller Károly oki. építészmérnök Budapest. A bejelentés napja 1931. évi április hó 23-ika. A vizet beszívó építőanyagok, pl. mészhomokkövek, beton, vakolat, csapadéknak kitett helyfen bizonyos idő múlva tönkremennek három okból: 5 a) A beszívott víz télen megfagy és terjedésével megrepeszti, elmorzsolja az anyagot. b) A víz folytonos vándorlásával a kötőanyagot kioldja és az egész anyagot meg-10 lazítja. el A nagy városok kénsavas levegője nemcsak oldó hatást, hanem a keletkező új vegyületeknek •— mésztartalmú anyagoknál a gipsznek — nagyobb térfogata 15 következtében repesztő hatást is eredményez. Az eddig használt védőszerek, pl. fluátozás, vízüveggel való bevonás stb. csak fokozták a fagykárokat, mert ezen vizes ol-20

datok alkalmazása még több nedvességet visz be az építőanyagba és a víz elpárolgását a keletkező külső hártya megakadályozza. A találmány eljárás az építőanyagoknak — elsősorban kőnek, betonnak, vakolatnak — kívülről jövő nedvesség elleni védelmére azáltal, hogy az anyagot olyan időben, mikor a levegő relatív nedvességtartalma huzamosabb ideig csekély, benzinben vagy más oldószerben feloldott paraffinnal itatjuk, oly módon, hogy a hígfolyós oldatot a megvédendő anyagra nyomás alatt permetezzük. A permetezés pl. a gyümölcsfák perme-35 tezésére szolgáló fecskendővel történhetnék. Az eljárás sikerének egyik előfeltétele. hogy a megvédendő anyag belülről — pl. nedves talajjal érintkező fal a hajcsöves felszívódás által — ne kapjon nedvessé- 40 get, amely esetben a paraffinoldat nem tud eléggé behatolni, csak felszíni réteget képez, mely a víz elpárolgását akadályozva a fagykárokat növeli. A másik előfeltétele az, hogy az alkalmazás idején a 45 levegő relatív nedvessége csekély legyen. Ugyanis az elsősorban említett anyagokban. hydrogelek vannak, melyeknek ned-r vességtartalma mindenkor függvénye a levegő relatív nedvességének. Vagyis mi- 50 vei a levegőnek mindig van némi nedvességtartalma, ezek az anyagok közönséges hőmérsékleten soha sem száradnak ki tökéletesen. Mivel ez az eljárás is mintegy bezárja 55 az anyagba a bentlevő nedvességet, alkalmazása akkor előnyös, ha kevés nedvesség van az anyagban. A víz, megfagyásnál, tudvalevőleg Vio-el terjed, ha tehát a lyukacsok pl. csak 60%-ig vannak vízzel go telítve, fagykár nem következhet be, mert a víz kiterjedésére elegendő hely marad. Éppen ennek a kisebb fokú telítettségnek rögzítése a főcélja jelen találmánynak. A paraffinoldat előnye az említett víz- 65 ben oldott szerekkel szemben nemcsak az, hogy nem visz be új nedvességet a védendő anyagba, hanem még az is, hogy vegyi közömbösségénél fogva azt a kénsavas csapadékoktól is megvédi. Az eset- 70 leg" az anyagban visszamaradt benzin a nálunk előforduló leghidegebb időben sem fagyhat meg, fagykárt nem okozhat. Sőt ha oldószerül az alkohol és benzin keverékéből álló ú. n. motalkót használjuk, az 75