108844. lajstromszámú szabadalom • Csaphüvely (Dübel) különösen fából és különösen fában való használatra

Megjelent 1934. évi március hó 16-án. MAG TAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LÉTRÁS 108844. SZÁM. — Va/1. OSZTÁLY. Csaphüvely (Dübel) különösen fából és különösen fában való használatra. Diibelwerke G. m. b. H. cég- Berlin. & bejelentés napja 1933. évi január hó 24-ike. Németországi elsőbbsége 1932. évi január hó 29-ike. A találmány csaphüvelyre (Dübel), különösen fából készült és különösen fában használt csaphüvelyre vonatkozik. A találmány szerinti csaphüvelyt vas-5 úti talpfák, és pedig akár új, akár használt talpfák csavar- vagy szeglyukainak kibélelésére használjuk. A csaphüvelynek, a találmány értelmében, oly furata van, amely a feszítési 10 hosszra kiterjedve, lefelé fokozatosan — a hajlítási vonal szerint — szűkül. Ismeretes volt már ily furatok kúposán való készítése, vagy a csaphüvelyfuratot fokozatosan, az egész csaphiively-15 hosszra kiterjedően szűkíteni. A találmány szerinti csaphüvelynél a lefelé fokozódó szűkülés a csaphüvelynek a feszítésre nézve tekintetbe jövő hosszára terjed ki és olyan e szűkülés, hogy a csap-20 hüvelyfuratnak határoló vonala a csaphüvely keresztmetszetében ooütosan, vagy lényegileg megfelel a hajlítási, vagy rugalmassági vonalnak, amely a csaphüvely alsó részeinek a talpfacsavar becsavará-25 sakor és e részeknek a körülöttük levő talp faanyagba való szétfeszítésekor fellépő igénybevétel folytán adódik. A furat határolása tehát rugalmassági vonalat alkot a csaphüvely hosszmetszetében, úgy 30 hogy a csavar bevezetésekor a csaphüvelynek csak e vonal szerinti igénybevételei léphetnek fel, a falkeresztmetszetben fellépő hajlítási igénybevétel mindenhol egyenlő marad és ennek folytán se-35 hol sem lépjük túl a rugalmassági határt. A csaphüvely alsó végén szokásos módon készített hosszhasítékok lefelé pl. fokozatosan bővülhetnek. Ennek az a következménye, hogy a csaphüvelyfuratnak 40 szűkülése folytán a csaphüvely alsó vége íelé növekedő falvastagság ellenére is a. hajlításnak alávetett keresztmetszetek közti különbségek csekélyek, úgy hogy ezzel is elkerüljük az igénybevételkülönb- 45 ségeket a hajlításná.l A hasítékoknak ilymódon való alakítása mée azt eredményezi, hogy a fába benyomandó falazatsávoknak szélessége az alsó csaphüvelyvég felé csökken. Ez 50 előnyös, mert hiszen a talpfa anyagába való benyomás mélysége az alsó vég felé növekedik. Keskenyebb sáv természetesen könnyebben nyomható be nagy mélységre, mint egy szélesebb sáv. A hasíté- 55 kok kiszélesítésével tehát a csaphüvely falrészeinek a talpfa anyagába való honyomásához szükséges erőket is bizonyos mértékig kiegyenlítjük A rajz a találmány szerinti csaphüvely- 60 nek egy kiviteli alakját mutatja példaképen. Az 1. ábra a hasított csaphüvely függélyes metszete. A 2. ábra a csaphüvelyt a talpfába való 65 behajtása és a talpfacsavar becsavarása után mutatja. A csaphüvelynek, amint az 1. ábrából látható, belső furata van, amely felső készében, szokásos módon, a talpfacsavar 70 kúpos nyakához alkalmazkodik, de e felső részhez csatlakozó részében lefele, növekedő lejtéssel, szűkül. E furatalaknak, amint az a 2. ábrán látható, az a következménye, hogy a talpfa- 75. csavar becsavarásakor, a csaphüvelyfalnak a csaphüvely hosszhasítékai közt keletkezett, gerendaalakú sávjai a rugalmas