108836. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet tüzelőberendezések üzemi állapotának önműködő szabályozására

— 2 — Az 1. ábra szerint a rostóly alatt kétfémes (bimetallikus) (1) sáv van a tüzelőanyag sugárzási körzetében. Ez a sáv a levegőt bevezető (3) csatornában eltolha-5 tóan elrendezett és a (4) csapóajtót kitámasztó (2) rúdhoz támaszkodik. A kétfémes sáv a hőmérsékletnek a rostélynál való emelkedése arányában behajlik és a (4) csapóajtó ennek megfelelően fojtja a 10 (3) csatorna beömlési nyílását. Ha a hőmérséklet a hamu olvadási pontja közelébe emelkedik az (1) sáv egészen a szaggatva jelzett állásáig behajlik, amikor is a (4) csapóajtó teljesen záródik és csak 15 miután a hőmérséklet a rostélynál esett, kezd megint nyílni. A kétfémes (1) sáv a 2. ábra szerint a tüzelőrostély felett is elhelyezhető, ha a tüzelőanyagot a sávtól távoltartó (5) álló-20 rostélyt alkalmazunk. Ez az elrendezés abban is különböziík az első kiviteli alaktól, hogy a kályha teljesítménye szabályozható olyképpen, hogy a (6) csappantyú előbb vagy később kezdi a beömlést 25 fojtani, aszerint, hogy kisebb vagy nagyobb melegszolgáltatást kívánunk. Itt a kétfémes (1) sávot egyik végével közvetlenül a szabadon lecsüngő (6) csappantyúhoz erősítettük, a másik végének 30 mozgási pályájában pedig a beállítható (7) ütközőt rendeztük el. Amidőn a kétfémes sáv a rostélvtól kisugárzó hő hatása. alatt hajlani kezd, a (6) csappantyú helyzete először nem változik; csak, mi-85 után a sáv szabad vége a (7) ütközőhöz illeszkedett, kezd a csappantyú csukódni és csukódik a sáv görbületi sugara csökkenésének mértékében, úgy, hogy a csukó mozgás kezdődésének időpontja a (7) iit-40 köző állításával változtatható. Ugyanez a hatás úgy is elérhető, hogy a kétfémes sávot nem a csappantyúval, hanem :az állítható ütközővel kötjük össze, amikor is a sáv, aszerint, amint távolságát a 45 csappantyútól az ütköző állítása útján ' kisebbítjük vagy nagyobbítjuk, a csappantyút előbb vagy később fogja működtetni. Ha a kályha szerkezete olyan, hogy a 50 tüzelőajtó zárt helyzetében a hőmérséklet túlságos emelkedése az égési és redukciós zónában lehetetlenné válik, a 3. ábrán vázolt kivitelt választhatjuk. Itt a (8) tüzelőajtó forgástengelye a függőlegestől el-55 tér, úgy, hogy az ajtót nyitott helyzetében ki kell támasztanunk. Kitámasztása végett (10) nyúlványa, a kétfémes (9) sáv végéhez illeszkedik,. Ha a kétfémes sáv a rostóly melegétől behajlik, amint ezt szaggatott vonalak jelzik, akkor a tüzelő- 60 ajtó támasztékát veszti és becsapódik. Olyan kivitelt, ahol a kétfémes sávra a redukciós zóna hőmérséklete hat. a 4. ábra tüntet fel. Ez a hatás nem közvetlen, hanem a samottfalon keresztül történik. A 65 kétfémes (1) sáv itt, ugyan ágy, mint a 2. ábrabeli kiviteli példában a levegőnek 'a tűztérhez való áramlását szabályozó (11) csapóajtóhoz van közvetlenül kötve és az állítható (12) ütközőhöz támaszkodhat. 70 Az 5—9. ábrák olyan kiviteli példákra, vonatkoznak, ahol a kétfémes sáv a levegőnek, a, rostélyhoz való áramlására közvetve kiható szabályozó elemekre hat. Az 5. ábra szerinti töltőkályha hátsó 75 falában (13) nyílás van, amelyen járulékos levegő áramolhat be a tűzlnd mögé. A nyílást normális üzemben (14) csappantyú zárja, amelyet a kétfémes (15) sáv annál jobban emel. minél nagyobb a ros- 80 télynál a hőmérséklet. A járulékos levegő a (14) csappantyú nyílása arányában bővebben ömlik be. minek következtében csökken a rostélyhoz beszívott levegő mennyisége. Ez az elrendezés egyúttal a 85 tökéletesebb elégést is elősegíti, mert a tüzelés forróbb menete mellett az aknában nagyobb menyiségben fejlődő gázok elégetéséhez több járulékos levegő is szükséges. 90 A 6. ábrabeli töltőkályhában az égési gázok a (16) csappantyú teljes vonallal rajzolt helyzetében a. tüzelőaknából közvetlenül a (17) csatornába jutnak, míg, ha a csappantyú szaggatva jelzett helyze- 95 tébe fordul, a gázok kénytelenek útjukat a (18) és (19) csatornákon át venni. A huzat és vele együtt a tüzelő térhez áramló levegő mennyisége annál nagyobb, minél rövidebb az égési gázok útja. A találmány 100 értelmében a (16) csappantyú csuklósan hozzákötött (20) rúddal a rostélyon égő tüzelőanyag sugárzási körzetében elrendezett kétfémes (21) sávhoz támaszkodik. A 7. ábrabeli kiviteli alakban is az égési 105 gázok útját váltja át a kétfémes (22) sáv, amely itt egyúttal záróelem is, ami a szerkezetet jelentékenyen egyszerűsíti. Ha az égési gázok kisebb hőmérsékletűek, a (22) csappantyú teljes vonalú helyzetét fog- 110 lalja el, úgy, hogy az égési gázok (23) csatornán közvetlenül a kivezető (24) csőtoldatba jutnak, míg igen nagy hőmérséklet hatása alatt a csappantyú a, szaggatva jelzett módon helyezkedik el, ami- 115 kor; is az, égési gázok csak tekervényes kerülőúton áramolhatnak a (24) csőtoldatba, ami csökkenti a huzatot.