108831. lajstromszámú szabadalom • Elektroncső közvetett fűtésű katódával
Megjelent 1934. évi március hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI JH| SZABADALMI BIRÓSÁ8 SZABADALMI LEÍRÁS 108831. SZÁM. — Vll/d. OSZTÁLY. Elektroncső közvetett fűtésű katódával. Egyesült Izzólámpa és Villamossági 11. T. Újpest. A bejelentés napja 1932. évi június hó 30-ika. A találmány közvetett fűtésű katódával ellátott elektroncső és pedig különösen a rádióvevőkészülékekben használatos három- vagy többelektródás, alacsony -5 frekvenciájú erősítésre való elektroncső. Az úgynevezett „hálózati" rádióvevőkészülékekben tudvalévőleg főleg olyan elektroncsöveket szokás használni, melyek katódái az őket fűtő váltóáram vagy lü'k-10 tető egyenáram okozta búgás elkerülése végett közvetett fűtésűek. Az ismeretes közvetett fűtésű csövek kivezetéseinek száma kettővel több, mint az elektródák számla, minthogy a fűtőtestnek két kive-15 zetés kell. Az ismeretes közvetett fűtésű háromelektródás csöveknek tehát öt kivezetésük van. A katóda fűtése okozta búgás legnagyobb mértékben a vevőkészülék detek-20 torfokozatában lép fel, míg az alacsonyfrekvenciájú erősítőcső és a végerősítőcső aránylag kevesebb hálózati zörejt ad át a hangszórónak, miért is az utolsó fokozatban a közvetett fűtésű katódás csö-25 vek használatától sokszor eltekintettek és ezekben a fokozatokban hálózati készülékeknél is közvetlen fűtésű csöveket használtak. Olyan esetekben azonban, melyekben a vétellel szemben hangtiszta-80 (ság szempontjából nagyobb követelményeket támasztanak, vagy melyekben fejhallgatóvétel kívánatos, az utolsó, sőt előnyösen a közbenső fokozatban is közvetett fűtésű csövet kell használni. Mint-85 hogy a közvetett fűtésű csöveknek legalább öt kivezetésük van, világos, hogy ezen csövek használata a négykivezetéses csövekhez való foglalattal ellátott készülékekben a készülék átalakítása nélkül nem lehetséges. 40 Azt találtuk, hogy az alacsonyfrekvenciájú erősítőcsövek vagy végerősítőcsövek közvetett fűtésű katódával is elkészíthetők az elektródák számánál csak eggyel nagyobb számú kivezetéssel (tehát 45 pl. háromelektródás csövek négy kivezetéssel), ha azokban megfelelő katódát használunk. A találmány szerinti csövek ka tód á ja e célból úgy va n kiképezve, hogy fűtőtestének középpontja az emit- 50 táló katódafeliilettel a cső belsejében vezetőileg össze van kapcsolva. Középponton természetesen a fűtőtest villamos középpontját értjük, azaz azon pontját, mely pont és a fűtőtest két végpontja 55 közötti fűtőtestdarabok ellenállásai egymással egyenlők. A gyakorlatban rendszerint használt önindukciómentes kiképzésű biíiláris (pl. hajtűalakii) fűtőtesteknél ez a pont a szokásos kiképzésű kató- 60 dáknál könnyen hozzáférhető és az emittáló felülettel a cső belsejében helyet foglaló vezetővel összekapcsolható. Az ilyen kiképzésű katódával ellátott csőnél a katódához való áramhozzávezetésre a fűtő- 65 áramhozzávezetés használható, miért is az ilyen csöveknek csak annyi kivezetésük van, mint a közvetlen fűtésű katódás (azaz eggyel kevesebb, mint az eddig használatos közvetett fűtésű katódás) csövek- 70 nek és emellett a hálózati áram okozta búgás ilyen csövek használatánál annyira csökken, hogy ,az ilyen csővel ellátott készülékkel fejhallgatóvétel is lehetséges. Minthogy pedig e csövek kivezetéseinek 75 száma a velük egyező elektródaszámű közvetlen fűtésű csövek kivezetéseinek
