108810. lajstromszámú szabadalom • Eljárás műanyagok előállítására

súlyrészt el nem ér. Ezután további 600 súlyrész 20%-os nátronlúgot és végül 240 súlyrész szénkéneget rázás közben hozzá adunk. A keveréket ezután 2000 térfogat-5 rész 96%-os alkohollal és 400 térfogatrész éterrel elegyítjük, mire a tritioszénsavas nátrium folyadékréteg alakjában kiválik. Választótölcsérben való elkülönítés után a reakcióterméket a fölös mennyiségű szén-10 kénegtől és alkoholtól, illetve étertől va­kuumban szobahőmérsékleten megszaba­dítjuk. Ekkor kb. 850—900 súlyrész erősen vörös színű nátriumtritiokarbonatoldatot kapunk. 15 Ez oldatból 800 súlyrészt rázás vagy ka­varás közben adagonkint 272 súlyrész a-di­klórhidrinnel elegyítünk és a reakció köz­ben ügyelünk arra, hogy a hőmérséklet 40—50 C° legyen. Rövid idő múlva bőséges 20 mennyiségű sötétsárga színű folyadék válik le, amely a fenékre ülepedik. A re­akció teljessé tétele végett a reakciókeve­réket 40—50 C°-on állni hagyjuk, majd 1800 súlyrész vízzel elegyítjük, még egyszer jól 25 megkavarjuk, az anyalúgot dekantáljuk, az olajat vízzel való dekantálással alapo­san kimossuk és vakuumban szárítjuk. A végtermék, amely minden valószínű­ség szerint a glicerinnek k—x'-ditritio-30 szénsavesztere (glieerin-a —a'-ditritiokar­bonát), meglehetősen viszkózus, sárga­színű, jellegzetes szagú olaj. A fentebbi példában úgy is eljárhatunk, hogy az 1800 súlyrész víz hozzáadása után 85 a reakcióke ver éket, pl. 10%-os kénsavval savanyítjuk és csak ekkor kezdjük mosni. Végül a végterméket az anyalúgtól oly­módon is elkülöníthetjük, hogy a reakció befejezése után a reakciókeveréket, miután 40 azt vízzel hígítottuk, éterrel, összerázzuk, az éteres oldatot néhányszor vízzel kimos­suk és az étert ledesztilláljuk. Ha az előző példában -diklórhidrin he­lyett [3-diklórhidrint használunk, akkor a 45 glicerinnek x.p'-ditritioszénsavesztere (gli­cerin -oo. (ü'- ditritiokarbonát) képződik. Ha a mennyiségi viszonyoknak meg­felelő beállítása mellett a- vagy (í-mono­klórhidrinből indulunk ki, akkor a glice-50 rinnek a- vagy (3-monotritioszénsavesztere (glicerin oc- vagy (3-monotritiokarbonái) keletkezik. A fentebbi példákban klórhidrinek he­lyett a megfelelő brómhidrinek vagy jód­-55 hidrinek ekvivalens mennyiségét is alkal­mazhatjuk. Analóg testeket kapunk, ha epi- vagy cpidihalogénhidrinekből indulunk ki. B) Példák műanyagoknak a találmány szerinti eljárással való előállítására. 60 / (a)-(g). (a) 100 súlyrész (8% víztartalmú) fasejt­anyagot vagy (6—7% víztartalmú) gyapot­linterst 2000 súlyrész 18%-os nátronlúgba 15 C° hőmérsékleten beviszünk és ebben 65 3 óráig hagyjuk, azután az alkálicellulózt lesajtoljuk, amíg az fasejtanyag esetén 300, linters esetén pedig 340 részt nem nyom, ezután 11—15 CJ -on 2^—3 óráig foszlatjuk, majd fasejtanyag esetében 40, 70 linters esetében pedig 60 súlyrész szén­kéneget adunk hozzá, a szénkéneget 8 óra hosszat 18—20 C°-on hatni engedjük, az esetleg fölös mennyiségű szénkéncgot 10—15 pere alatt lefuvatjuk és az ily- 75 módon kapott xantátot annyi marónátron és víz alkalmazásával feloldjuk, hogy a kapott oldat kb. 6.5% elemzéssel megálla­pítható cellulózt és 5% NaOI-I-ot tartal­mazzon. . 80 Az oldás befejezte után a viszkózhoz 30 súlyrész * — a'-ditritioszénsavglícerlnesz­tert adunk, azzal jól elkavarjuk és ezután a fonóoldatot gyapoton háromszor átszűr­jük, mimellctt két szűrést mindjárt az 85 eszter hozzáadása után, a harmadikat pe­dig közvetlenül a fonás előtt végezzük. Az ilymódon kapott fonóoldatot a fonás előtt — axantát feloldásától számítva — 96—100 óráig 15 C°-on érni hagyjuk és a követke- 90 zőkben leírt módon fonjuk: A fonóoldatot percenkint 1.6 cm3 sebes­séggel oly platinaszájdarabon keresztül, amelynek 100, egyenkint 0.08 mm átmérőjű lyuka van, oly fürdőbe nyomjuk, amely 95 56% HaSCh-t tartalmaz és amelynek hő­mérséklete 16 C°, mimellett a szálat 20 cm hosszúságban merítjük a kénsavba, majd 165 cm hosszúságban a levegőben vezet­jük és oly csévére gömbölyítjük fel, amely 100 olyan sebességgel forog, hogy a szálból percenkint kb. 18 m-t húz le. A szál leve­gőben megtett litjában három üvegrúd van egymáshoz képest szög alatt hajlóan elrendezve, amelyeken a szál átfut és 105 amelyek a szálra pótlólagos nyújtást vagy húzóhatást fejtenek ki. A csésze alsó része vízben forog, úgy hogy a víz a szálról a kénsavat eltávolítja vagy azt jelentéke­nyen felhígítja, mihelyt a szál a csévét el- 110 éri. A szálakat ezután mossuk, tisztítjuk, megszárítjuk, cérnázzuk és a szokásos mó­don kikészítjük. (b) A munkamód olyan, mint az (a) pél­dában, de azzal a különbséggel, hogy per- 115

Next

/
Thumbnails
Contents