108809. lajstromszámú szabadalom • Dörzsfelület gyújtópálcákhoz és fyufákhoz és eljárás előállítására

Megjelent 1934. évi március hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 108809. SZÁM. II/g. OSZTÁLY. Dörzsfelület gyujtópálcákhoz és gyufákhoz és eljárás előállítására. Larsson Lars Erik mérnök Jönköping* (Svédország1

). A bejelentés napja 1932. évi április hó 26-ika. Svédországi elsőbbsége 1932. évi március hó 26-ika. Gyufák pótlására javaslatba hoztak már oly gyujtópálcákat, amelyek a káliumklorát és kén keverékét valamely könnyen meggyújtható anyagban, mint nitrocellu-5 lozában elosztva tartalmazzák. Ezeket a pálcákat valamely vörösfoszfort tartamazó közönséges dörzsfelületen kell meggyújtani. Ezeknek a gyujtópálcáknak az a hátránya, hogy a dörzsfelületen való megbíz-10 ható gyújtáshoz oly nagy mennyiségű káliumklorátot kell használnunk, amely mellett a meggyújtott gyujtópálca eloltása már rendkívül nehézzé válik. Ez a hátrány úgy kerülhető el, hogy a káliumklorátot 15 vagy más oxigéntleadó anyagot nem a pálea masszájába, hanem a dörzsfelület masszájába keverjük, ebbe keverjük be továbbá a gyújtáshoz szükséges foszfort is. A találmány az ilyenfajta gyujtópálcák-20 hoz való dörzsfelületre vonatkozik és jellegzetessége, hogy a dörzsmassza egy vagy több oxigéntleadó anyagot, mint káliumklorátot és valamely nem égő, pl. szervetlen kötőanyagot, mint kovasavat tartal-25 maz. Oxigéntleadó anyagul káliumkloráton kívül oly anyagok alkalmasak, amelyekből a dörzsfelületen való súrlódásnál aránylag nagymennyiségű oxigén könynyen szabadul fel, mint pl. káliumperklo-30 rát és ammoniumperklorát. Minthogy az oxigéntleadó anyagok szükséges mennyiségének, a pálcák könnyű meggyújhatóságára való tekintettel, nagynak kell lennie, a dörzsfelület meggyulladásának koc-85 kázatát úgy lehet csökkenteni, hogy a kötőanyag valamely meg nem gyulladó anyagból van, mint aminő a kovasav, cement, gipsz és a bakelitek bizonyos fajtái. Az oxigéntleadó anyagok a dörzsfelület előállításánál a kötőanyagba keverhetők 40 be, mielőtt ez megmerevedik, ami által a készítmény a nedvességgel szemben ellenállóvá válik, ámbár egyidejűleg a dörzsfelület nem éri el lehető legnagyobb érzékenységi fokát. Ezért előnyös lehet adott 45 esetben a dörzsfelület alzatára előbb a kötőanyag egy rétegét rávinni, azután az így bevont alzatot az oxigéntleadó anyagokba mártani, amikor is oly felületet kapunk, amely 100% oxigéntleadó anyagot 50 tartalmaz és így a lehető legnagyobb érzékenységet éri el. Hogy ezt a felületet nedvesség ellen megvédjük, azt valamely meg nem gyulladó anyag egy vékony rétegével, pl. vízüveg híg oldatával lehet bevonni. 55 Az oxigéntleadó anyagok ilymódon két védőréteg közé vannak bezárva és ha e rétegek pl. kovasavból állanak, úgy a dörzsfelület igen nedvességálló. A kapott dörzsfelület természetesen egy- 60 aránt alkalmas gyufák gyújtására is, kiváltképpen olyanokéra, melyek gyujtómaszszája nem tartalmaz nagyobb mennyiségű oxigéntleadó anyagokat, hanem azok helyett elegendő mennyiségű vörösfoszfort, 65 sesquisulfidot és más hasonlót. Ilyenfajta gyufáknak az az előnye, hogy a meggyulladás veszélye a gyártásnál és a szállításnál igen csekély. Szabadalmi igények: 70 1. Dörzsfelület gyujtópálcákhoz és gyufákhoz, azzal jellemezve, hogy a dörzsmassza főként egy vagy több oxigéntleadó anyagot, pl. káliumklorátot és valamely nem égő, pl. szervetlen kötő- 75-anyagot mint kovasavat tartalmaz.